Nőként mi a jobb, ha bevállalok egy gyereket a párom kedvéért, vagy ha elhagyom a páromat?

Ha a terhesség a baj, akkor orokbefogadas

Ha meg azt hiszed hkgy gyerek nelkul elhagy akkor bajok vannak

Fogadj orokbe egy helyes kigyurt 16- 17 eves fiukat. Az neveloszuloi poszt es barmikor visszskuldheted,ha tiszteletlen stb.

Nem lesz neked faraszto,nem kell oltoztetni meg etetni,szoptatni,sem kisergetni az iskolaba se sportedzeseire. Mar majdnem felnott,csak a szereto csaladra van szuksege.

Nalunk is ez lesz a megoldas. A kisgyerekek terhetol mi is tavoltartjuk magunkat.

N

Ugyan ez nálam is, párom szereti a gyerekeket nagyon, és azt mondja talán akar is a jövőben, ha már meglesz a saját házunk, de még ő sem biztos benne, de szerintem szeretne majd biztosan később. Én viszont nem. Igazából én is nagyon félek/féltem tőle, hogy én fogom tönkretenni az életét, de nagyon sokat beszéltünk erről, és az érzéseinkről a témával kapcsolatban, és azt mondja mindig, hogy nem bánja, ha később szeretne és én még akkor sem, mert szeret annyira, hogy ez ne érdekelje.

Nem tudhatod mit hoz a jövő, én is úgy vagyok vele, hogyha ez a vágy nagyon erős lesz benne, akkor elengedem, ha eljön az idő, de szülni biztos nem fogok, mert az szembe menne az életcélommal. Egyelőre ezt az aggodalmam félretettem már, és lesz ahogy lesz, vagy ahogy lennie kell a végén.

Te is ezt tudod tenni majd ha úgy alakul. Azt, hogy szülj a kedvéért azt nem ajánlom, ne élj olyan életet, amit nem szeretnél, mert nagyon meg fogod bánni. Mondjuk nyilván benne van a pakliban az is, hogy bekattan az "anyai ösztön", és rájössz arra, hogy az anyaság a világ legnagyobb bulija számodra, de ezzel nem érdemes kísérletezni ha a nem felé hajlasz, mert egy gyerek nem egy tárgy, amit csak simán feldobhatsz a marketplace-re, ha úgy döntesz nem kell.

Beszélgessetek az érzéseitekről sokat, én azt tanácsolom, legyetek nyitottak egymással ezzel a témával kapcsolatban (is).