Friss kapcsolatban hogy állnátok ehhez a helyzethez?

2 hónapja vagyok ezzel a férfival. 2 munkája van és mellette tanul. Munkamániás és botrányosan túl van vállalva. Ez az első hónapban nem okozott problémát, mert pont egy laza időszak volt neki, akkor minden tökéletes volt, elkényeztetett, de az utóbbi 1 hónapban brutálisan túlhajszolja magát, de olyan szinten hogy az egészségére megy már rá és megy át depresszióba, folyton a munkán agyal. Emellett rám nem tud úgy koncentrálni, ahogy szeretném. Ebben a pörgésben ő kevesebbet gondol rám, alig van ideje rám. Nekem ez rosszul esik. Beszéltem vele erről, mondta hogy ez most egy ilyen nehéz időszak lesz néhány hónapig, de utána jobb lesz, csak legyek türelemmel. Azt mondta, ő most ennél többet nem tud velem foglalkozni, de nem szeretne elveszíteni, velem tervez, eleve úgy jöttünk össze hogy ő már csak olyannal jönne össze, akivel el tudja képzelni hogy családot alapít stb., mert erre vágyik. Én látom azt hogy ha szabadideje van, azt tényleg rám szánja, nem bulizik, nem haverozik, nem szórakozik, nem hobbizik, a munkán és sulin és kötelezettségeken kívül csak velem foglalkozik de ez így is csak heti 1 napot jelent. Én is szeretnék vele lenni de nem tudom hogy támogathatnám ebben a helyzetben, hogy segítsem őt. Mégis mire vágyik egy túlhajszolt férfi egy nőtől úgy, hogy találkozni nem tudnak, csak messengeren beszélnek? A találkozók mindig tökéletesek, de a maradék heti 6 napban csak messengeren csetelünk és hallgatom a problémáit, amivel nincs gond, mert legalább megosztja velem, de mit vár tőlem?