Ti mennyi ilyen párkapcsolatot láttok magatok körül? Nektek ehhez hasonló kapcsolatotok van? Menyire gyakori ez a fajta kapcsolat manapság?

"férfi női szerepeket úgy értem, hogy a férfi az határozott, férfias, ő úgymond a kapcsolat irányítója, a nő meg a nőies oldalt képviseli, és így ketten egy egészet alkotnak, egymást kiegészítve"

Ezt leszámítva ránk is igaz. Viszont nálunk nincs olyan, hogy kapcsolat irányítója és én sem vagyok kifejezetten nőies nő. Ezt leszámítva ritka harmonikus a kapcsolatunk, tökéletesen összeillünk.

A mienk SZERENCSERE nem ilyen. A harmonia, boldogsag es tarsai termeszetesen jelen vannak, de a szerepeknek nem tulajdonitunk sok jelentoseget. Mind a ketten hatarozottak vagyunk, egyikunk sem iranyitja ugy egeszeben a kapcsolatot, helyzetek vannak, nem "A Kapcsolat", es kulonbozo helyzetekben megbeszeles utan valaki velemenye vagy egy kozosen osszehozott velemeny alapjan cselekszunk. A "noies oldal kepviseleset" nem tudom, te hogy erted. Mind a ketten lelkizunk a masiknak, ha epp ugy alakul, mind a ketten tudjuk egymast tamogatni ilyen teren is.

Egyebkent en nem vagyok alapbol ennyire romantikus es omlengos, ahogyan te leirtad ezt az idealis kapcsolatot, lehet azert is vannak ellenerzeseim ezzel kapcsolatban, mindenesetre nalunk tokeletes minden, csak en tudnek magamtol igy fogalmazni, hogy mar-mar megmagyarazhatatlanul nagy szerelem es stb :D Pedig tenyleg ez a legjobb es legmukodokepesebb kapcsolatom es tudtommal a paromnak se volt meg ilyen komoly es hosszu senkivel.

Masok kapcsolatait viszont nem ismerem, a legtobb ismeros nem annyira kozeli, egy par akiket meg jobban ismerek, ok csak par hete vannak egyutt, szoval roluk se tudnek egyelore semmit megallapitani, na meg az elso par het altalaban mindig "tokeletes" amugy is.

A mienk is ilyen kapcsolat, hála Istennek! Mindneki tudja kinek mi a szerepe a kapcsolatban, tudatosan meg akarjuk oldani a problémákat, nem hagyni burjánazani meg önérzeteskedni stb.

Hozzátenném, sok évig gyakoroltunk! :D

Nagyon-nagyon ritka az ilyen sajnos!

Az a durva egyébként ahogy idősödöm egyre jobban úgy érzem piszok nehéz megtalálni a megfelelő párt! Igaz sok lehetőségem nincs ismerkedni, de nem is nagyon látok olyan nőt a környezetemben aki megfelelne, vagyis csak ritkán, de ők meg álltalában foglaltak.

Mondjuk a legtöbben azt sem tudják milyen pár felelne meg nekik, így emiatt van a sok rossz kapcsolat.

Nekem például nem csak az lenne a fontos hogy mint nő tettszen az illető, hanem hogy egy kedves, jó ember is legyen!

F35

"hogy a férfi az határozott, férfias, ő úgymond a kapcsolat irányítója, a nő meg a nőies oldalt képviseli, és így ketten egy egészet alkotnak, egymást kiegészítve."

Ezt a baromságot leszámítva ez lenne a normális (mármint az egyenrangúság, egyenlőség). De szerintem értelmetlen ezt a "férfiminta, nőiminta" dolgot erőltetni. Nagyszüleimnél is nagyanyám a határozottabb, mivel ő a szociálisabb-extrovertáltabb alkat, nagyapám pedig a realista-gondolkodó aki a pénzügyeket intézi (nem öntörvényűen). A nemi minták olyan szinten náluk is megvannak, hogy nagyanyám aki díszíti a házat, nagyapám pedig mindent megjavít, rajong az elektronikáért stb.

De ezt a "férfi = határozott vezér nő = művészieskedő érzelemtornádó" nem tudom elfogadni, mivel egy nő is lehet határozottabb, mint a férfi akivel él, és a férfinak is ugyanolyan érzelmei vannak.

Másik nagyszüleim viszont vidáman követik a mintát, borzasztó eredménnyel. Nagyapám minen szava szentírás, nagyanyám meg úgy manipulálja ahogy akarja. Rossz, hogy mindketten ezt tartják normálisnak.