Ha a feleségetek azt mondaná inkább menjek kurvához, mint nyúljak hozzá, mit csinálnátok?

Tehát te 34, ő 37 éves volt, mikor összeházasodtatok.

Ha nem is a pénzedért ment hozzád, de szerintem se volt szerelmes beléd. Inkább afféle utolsó lehetőség voltál neki, hogy egy normális férfit kifogjon.

Az meg sajnos nagyon gyakori (mindkét részről), hogy a normális partner addig van megbecsülve, amíg a házasság meg nem köttetik (tehát a számító, nem szerelmes fél el nem érte a célját). Utána le van tojva magasról.

Látszik, milyen jólelkű (és kihasználható) ember vagy, még most se válni akarsz.

Húh, kérdező, itt nagyon úgy néz ki hogy a nejed beijedt hogy vénlány marad és utolsó lehetőségként gyorsan kipecált téged, és te bekaptad a csalit. Sajnálom. Vannak nők akik mindent megtesznek hogy elvegyék őket, csak a társadalom ne nézzen rájuk ferde szemmel hogy szinglik maradtak.

Azért van gond ezzel, mert te tényleg szereted őt, ő meg ezzel visszaél, mert tudja hogy nem akarsz válni.

Nem szoktam ilyet javasolni, mert nem értek vele egyet, de van aki ilyen esetben szeretőt tart. Az mégsem prosti, hanem egy fix ember akivel évekig össze lehet járni. Vagy ez marad vagy a tisztességesebb út a válás (te írtad hogy nem akarsz válni), mivel ugye a nejed nem akar semmit tenni.

28, ha láttál már depressziós vagy szorongó embert tudhatod, hogy ezek az emberek nagoyn be vannak szűkülve. "nem tudok mit cisnálni" - szokták mondani, de akkor is ezt mondják, ha minden eszköz ki van készítve eljéük az adott feladathoz, csak meg kéne fogni és cisnálni kéne.

Persze, lehet jönni azzal, hogy "tehát nem akarja", de ez nem így van. Egy beteg emberőrl beszélünk. Ha nem lenne az, akkor ja, lehetne beszélni arról, hogy azért nem cisnál dolgokat, mert nem akar. De aki beteg, az nem pusztán z akaraton múlik. Ha úgy tetszik, tekintsd akaratgyengének. Egy olyan embernek, akinek a félelem felülírja az akaratát. Neked talán nem volt olyan soha, hogy nagyon féltél valamitől, és ezért halogattad vagy próbáltad elkerülni? Biztos vagyok benne, hogy volt. na, egy szorongó ember ugyanezt érzi, csak sokkalta erősebben. A szorongó ember olyan, mint aki ha valami fizikai veszély közeledik, akkor nem elfut, anem összegörnyed és beletörődik, hogy most szenvedni fog. Illogikus, káros magára és a társaira nézve, de ne mösnzántából az, a betegsége adja.

Az meg, hogy miért kell küzdeni a férjenk... hát pfff, megint csak azt tudom mondani: házasság. Nem az az intézmény, ahol mutogatni kell egymásra, hanem ha a másiknak terhei vannak, megfogni és segíteni cipelni. "A terhedet nem cipelhetem helyetted, de téged cipelhetlek!". Ha a kérdező most hajlandó segíteni a teher cipelésében, később az ő terhét is fogja cipelni a párja.

De igazából akárkivel állsz össze, ez benne lesz. Mindenkinek vannak terhei.

46-os, azért baromi kényelmes állapot lehet, hogy az egyik kijelenti, hogy semmit se tud csinálni, nem is érdekli, tönkre megy-e a házassága, a másik meg tegyen meg, amit tud.

Amit írsz, abból lesznek a kihasználós kapcsolatok. Itt nem anyagilag, hanem érzelmileg. Én a kölcsönösség híve vagyok. Lehetnek mindenkinek mélypontjai, de csak annak lehet segíteni, aki elfogadja és maga is próbál segíteni magán.

#42

8 hónap kvára kevés egy házassághoz. Lehet vannak olyanok, akiknek bejött a szerencsejáték, de nálatok sem lett sikeres. Ilyen rövid idő alatt pedig már itt tartotok. Ez nekem egyáltalán nem meglepő.

Én a válást javasoltam, szarrá is pontoztak miatta, de itt nálatok a feleséged hozzáállása miatt biztos, hogy nem lesz semmilyen javulás. A kapcsolatotokban ennyi volt részéről. Már ennyire fárasztja a nemi élet veled. Nézz ezzel szembe.

Eljárhatsz kvázni, szeretőzni, de ez sem élet hosszú távon. Utána meg lesheted a legfőbb kudarcodat otthon. Én nem akarnék így élni.

#46:

Én sem vagyok híve a "dobjuk el, majd lesz másik" elvnek (válás), de mit lehet csinálni egy felnőtt emberrel (akinek jogai vannak) aki nem akar terápiára, orvosi kivizsgálásra (hormonvizsgálat) menni, vagy úgy összességében nem akar semmit csinálni?

Mit csinálhat ilyenkor egy házastárs? Kényszerítse? Veszekedjen vele?

Vonszolja el erőszakkal vagy mi?

Olyan ez mit amikor egy nő férje alkoholista, és nem akar elvonókúrára menni. Ott sincs nagyon más választás csak a válás.

Ugyanis a másik félnek joga van bármit megtagadni, nem lehet semmire kényszeríteni amit ő nem akar.

Jaj Istenem, ti még nem hallottatok beszélgetésről, meggyőzésről?:D Igen, most azt omndja, hogy képtelen tenni bármit is, de ez csak egyetlen apró momentum amit látunk! Az én feleségem sem jókedvében ment el terápiára, hanem meggyőztem, hogy jobb leszneki, ezáltal nekünk is, ha dolgozik magán. Egy ilyen döntés nem egyik percről a másikra történik meg, hanem akár hetekbe is telhet.

Ne tegyünk már úgy, mintha az ember képtelen lenne megfontolni és átgondolni valamit!:D