Van itt olyan, akinek az elején pocsék volt a kapcsolata, majd jó irányba fordult?

Akkor írok egy példát, hogy milyen jellegű "traumatikus" élmények voltak.

Tudni kell, hogy párom extra szintén konfliktus kerülő, de annyira, hogy néha ferdít, hogy béke legyen. Szerintem ez a családjából adódik, hiszen ott mindenki mindenbe bele szól, minden végett baj van, gondolom így tanulta meg elkerülni. Én pedig hiper érzékeny vagyok, nehezen bízom és a legkisebb negatív esemény is lerombol.

Tehát akkor egy véletlen eset, kérem, senki se ragadjon le ezen, hiszen a kérdés nem erre szólt! Volt neki egy telefonhívása. Megkérdeztem, hogy ki volt, de éreztem, hogy nem igazat mond. Elkezdtem nyaggatni, valamit írtam a kamu személynek is, hogy valóban vele beszélt-e, smint kiderült, igazam volt, nem vele. Akaratlanul elsírtam magam, ahogy mentünk haza felé. Szerintem már elég agresszívan zokogtam, le is ültem a földre, majd amikor nem tudott "felszedni", elindult egyedül haza. Én maradtam még egy ideig az út szélén, haza úton viszont irogattunk, össze vissza lett keverve minden. Haza értem, ő azt mondta, hogy majd csak akkor mondja el, ha lenyugodtam, ettől én nyilván ismét sírni kezdtem, mert besz@rtam,hogy valami nő ügy van:D Ez az egész ment 2 odáig, majd elmondta, hogy az én volt (férfi) legjobb barátom hívta, akivel én megszakítottam a kapcsolatot, mert hátba szúrt engem. Ő pedig félt elmondani, hogy segíteni fog neki befejezni a konyháját (mert a párom építész).

Tehát lényegében én megijedtem, hogy azért sunyít, mert félre lépett, ezért folyamat bőgtem, mint egy csecsemő, ő meg tovább és tovább hárított, amivel csak jobban felzaklatott és teljesen az volt bennem, hogy a szerelmemnek nője van mellettem, a testbeszéd is érte utalt, próbált kerülni, stb. Valamint volt egy egymás mellett félre beszélés is, amiből az jött le, hogy ő elismerte a dolgot.

És úgy ez a hatalmas zokogás és az akkor érzett fájdalom megmaradt bennem. Hiába tudom, hogy tényleg a sraccal beszélt (láttam a telefon számot és azóta a sráccal is beszéltem), az akkor is ott van bennem, hogy mit éreztem, hogy ő haza ment egyedül, stb

Igen, ez így van. De nem gondolom, hogy ez a sérelem ok lenne a szakításra, ha egyébként a konfliktus helyzeteken kívül pedig egy gondoskodó, törődő, szeretettel teli ember.

Azóta amúgy is változott minden, egy év alatt teljesen más.

Akkor ti azért gyorsabban haladtatok, mi még messze vagyunk az esküvőtől.

Még a lanykeres is várat