Férjemmel valószínűleg elvalunk?

Attól még az apjuk látogatni fogja őket és lehet nagyon jó apa.

Inkább válás, mint boldogtalanság, vagy megcsalas, veszekedés, feszült légkör.

Sokkal jobban árt nekik, mint hogy külön vagytok hidd el.

Nem értem, miért olyan naivak az emberek, hogy azt hiszik a kezdeti rozsaszin köd örökké tart ?

Sietnek mindennel, házasság, gyerek az első két évben aztán rácsodálkoznak, hogy elmúlt a bizsergés, jöhet a válás. Majd uj partner két èvente ennyi erővel…

En úgy látom nálatok csupán elhidegülés van, a problémák miatt ehanyagoltátok egymást és ahelyett , hogy megpróbàlnàtok együtt megoldást találni rá, inkább eldobjátok az egészet.

Én azt vallom, hogy ami elromlott azt meg kell javítani! DE ha ezt a másik fél nem akarja, akkor csinálhatsz akármit, mert nem fog működni. Ahhoz hogy egy kapcsolatot megjavítsanak 2 ember kell.

Tehát, ha nincs meg a két ember akkor úgy gondolom, hogy jobb külön a gyerekeknek is.

"mindig ideges miattam"

Részleteznéd ezt egy kicsit? Miért miattad?

Szerintem egy párterápiát megérne a dolog, ha a férjed hajlandó adni neki egy esélyt. Mindketten szülőt veszítettetek el, ez óriási krízishelyzet, a gyász is lemeríti az ember energiáit, meg a gyászoló családtag támogatása is (friss tapasztalat nekem is tavalyról és tavalyelőttről). Őt úgy érte a gyász, hogy lelkileg kimerítette a támogató szerep, amit melletted kellett betöltenie, te úgy kényszerültél a támogató szerepbe, hogy még nem épültél fel a saját gyászodból. Ez iszonyat nehéz lehetett, de ilyen mértékű megrázkódtatás szerencsére ritkán van az ember életében, főleg ennyire egyszerre. Remélem, sikerül rávenni a terápiára (ne erőltesd, csak hozd fel neki a témát).

Egyébként is érdemes lenne mindkettőtöknek elbeszélgetni pszichológussal külön is, mert két haláleset és egy válságba került házasság nem feltétlen dolgozható fel egyedül.