Mennyire gyakran van példa arra, hogy egy nő egy meglévő párkapcsolatból akkor lép le, ha talált jobbat?

Az a “nem feltetlen lenne szakitas” valojaban ugy nez ki, hogy mar gondolkodik rajta jo ideje, nem jo neki a kapcsolat, valoszinuleg elobb-utobb amugy is lenne, de joval kesobb. Szimpla elhidegules eseten kevesen szakitanak hipp-hopp.

Szoval azert cserel, mert ez a loket a szakitasra, nem azert, mert boldogan el a parjaval a tokeletes kapcsolatban, de hirtelen jon valaki, aki szebb es gazdagabb.

Nagyon kevesen szakitanak konnyen, elhidegulesnel komolyabb esetekben is. Es nem, nem az a valtas oka, hogy egy percig se legyenek egyedul. Hanem az, hogy szakitani szar, akkor is, ha szeretned meglepni, ezert huzzak sokan a legvegsokig.

A férfiak többsége ugyanezt teszik. Akkor a nőknek miért nem lehet? ^^

Jól teszik.

Szerintem ez csak egy olyan kapcsolatban lehetséges ami már nem jó, nem működik.

Ha két ember jól meg van, szeretik egymást csak azért mert jönne egy külsőre jobb lehetőség még nem cserélné le a párját.

Az én életemben sosem volt erre precedens. Sőt, az ismeretségi körömben inkább férfi szokás egy jobb miatt otthagyni a kapcsolatot, amivel semmi egetrengető probléma nem volt (egy fiatalabbért vagy azért, aki nem szült neki gyereket, cserébe nem hullafáradt amiatt, mert baszik neki segíteni a hapsi nevelni a saját gyerekét).

De egyébként a legtöbb ember azért lép ki a kapcsolatból, mert az aktuális partnerével vannak gondok. És nem valaki másért, hanem csak szimplán jobb egyedül, mint egy rossz kapcsolatban. A többségnek nincs is egy jó ideig senki az életében utána, max numerák.

Ilyeneket a társadalom legundorítóbb, legmérgezőbb elemei terjesztenek.

A valóság az, hogy személyiségtől függ, és ugyanolyan gyakori a jelenség férfiak és nők között. Ha te vagy annyira értelmes, hogy a való életre alapozva nem ezt látod, akkor ne hagyd már magad mérgezni h.ülye kis incelek által...

Amúgy saját példák:

Az első barátommal kb. 8 hónapig voltunk együtt. Alapból önbizalomhiányos, sötét időszakomban talált be, és gyakorlatilag belezsarolt abba, hogy adjak esélyt, mert barátként jól elvoltunk, és akkor milyen lenne már, hogy ilyen lelki összhang esetén nemet mondanék. Aztán az öngyilkosságot is belengette. Végül a kapcsolatban bántalmazóvá is vált, és a szex is undorító volt vele, ezért kidobtam.

2 hónappal a szakítás után elkezdtem ismerkedni egy ismerősével (nem voltak barátok), akivel később randiztam, majd összejöttem.

Az exem azt terjesztette, ténynek vette, hogy már a kapcsolatunk alatt chatelgettem vele, és miatta szakítottam, mert rájöttem, hogy jut nekem hejjespasika, őt pedig ok nélkül elhagytam egy normális kapcsolatban, hiszen ő saját kezűleg csinált nekem karácsonyi ajándékot, amivel hetekig gürizett, a haverjainak állandóan rólam mesélt, sose csalt meg, szóval ő mindent megadott nekem, marhára szeretett. Én meg szívtelenül leléptem mással.

A valóság meg az volt, hogy egy métely volt az én életemben, és ha nem hagyom el, akkor vszeg már vagy öngyilkos lettem volna, vagy a híradóba kerültem volna, hogy kinyírt, aztán bedobott a kútba. De az a minimum, hogy tönreteszi az életem, elidegenít a családomtól, barátaimtól, nem lenne karrierem, stb.

Szóval vigyázni kell az ilyen elbeszélésekkel, ha pedig valaki még kizárólagosan a nőkre mutogat, az még inkább intő jel.

A mostani párommal meg lassan 10 éve vagyok együtt, és soha fel sem merült, hogy elhagyjam, lecseréljem. Pedig millió lehetőségem lenne.

Ha valaki élőben, rám is vonatkoztatva, a szemembe mondaná ezeket a nőket fikázó képzelgéseit, zéró toleranciám lenne felé. Történt is ilyen, tettem róla, hogy az összes kolléga, közös ismerős tudjon róla, mekkora mentális koszvirág.

Én is ismertem ilyen nőt. Szenvedett a kapcsolatban, de azt mondta nem lép ki, mert még mindig jobb így, mint egyedül. Majd ha talál egy jobbat. De könyörgöm, ha kapcsolatban vagy, hogy tudsz jobbat találni? Hiszen mindenki tudja, hogy van párod, aki így megkörnyékez, az max. egy kalandot akar.

Én soha nem tettem ilyet, mindig volt szünet a kapcsolataim közt.