Van itt olyan párkapcsolatban élő, akinek idővel fejlődött a kapcsolata?

Leginkább a 6ossal tudok azonosulni, a költözés miatt is. Egy év után össze költöztünk.

Bántás alatt én olyan dolgokat értek, melyek inkább csalódást okoznak, esetleg bizalmi gondot. Mondok egy random példát, de tényleg csak választok egyet, nem lényeges kiemelni. Volt egy barátja régen, aki nagyon durván, nem is fejtem ki hogyan beszélt velem. Ennek ellenére a párom még beszélgetett vele egy ideig, talán egy évig. Majd amikor szóltam neki, hogy ez nem normális, nem esik le, hogy ilyet nem teszünk, mert hátba szúrás, akkor utána kimerült abban, hogy lerázta mindig a srácot. Sajnos nekem más kicsit az értékrendem, ha valaki a páromat bántja, én az ellen az ember ellen megyek.

Nyilván én is követtem el hibát, én például nem ráztam le valakit, aki egyértelműen fel akart szedni, mert annyira szórakoztatott a téma, amiről beszéltünk. Mármint, szóvá tettem neki, hogy párom van és nem érdekel olyan formában, csak beszélgetni akarok, de persze megtehettem volna, hogy azt mondom, hogy "mivel neked tetszem, ne is beszéljünk semmiről".

Ettől függetlenül a hűség mindig megvolt nálunk, és a kitartás is. Ha széjjel mentünk, szinte azonnal össze találtunk, mert ragaszkodunk ahhoz, hogy együtt fejlődjünk. Eljegyzést, majd házat akarunk. Egyébként a 3,5 éves kapcsolat utolsó fél évében többet fejlődtünk, mint 3 év alatt.