Milyen kapcsolat lenne ez?

Csak azt tudom írni, hogy szakíts vele, nem vagy számára fontos, nem szerelmes beléd és még azt is gondolom, hogy nyugodtan megcsal.

Te nem a barátnője vagy, hanem egy tárgy, akit párszor elovesz.

Magadat alazod meg folyamatosan, nem fog soha többre tartani, mert miért tenné? Tulajdonképpen te sem tartod magad semmire, egy nagy 0 vagy.

Úgyhogy szedd össze magad és vágd ki, adj magadnak esélyt olyan pasi mellett, ahol 10-ből 10-es leszel minden téren!

"Milyen kapcsolat lenne ez?"

Egy működésképtelen kapcsolat két teljesen eltérő igényű ember között. Minidg is az volt, csak ugye tudjuk, rózsaszín köd, önámítás, miegymás.

"Barátommal 3 éve vagyunk együtt."

"Viszont most legalább másfél éve minden rossz."

Legalább másfél. Szóval alig több, mint egy év volt, ameddig úgy-ahogy rendben mentek a dolgok. Vagy legalábbis ameddig toleráltad.

Igazából minden második mondatodat idézhetném, ehelyett inkább összességében mondom: ez szemmel láthatóan nem működik. Ez nem kapcsolat. Ezt még barátság extrákkal dolognak sem mondanám, mert egy barátságban is több a kommunikáció. Gonosz leszek, de gyakorlatilag csak dugópajtik vagytok.

Gyakorlatilag te magad leírtad részletesen, hogy ez miért nem működik, sőt, hogy ez igazából miért nem egy kapcsolat. Neki láthatóan te egy mellékes tényező vagy, és persze rohadt kényelmes, hogy ott vagy neki, de amúgy csak sokadik vagy a fontossági sorban. Valahol a videojáték, a tananyag, és a céltalan henyélés után.

"Vannak jó pillanatai azért. Van amikor rá jön és ölelget ,mondja szereti ha a közelébe vagyok, de az a baj ezek ritkák."

Ezt annyira szeretem! :-)

Tipikus jelenség működésképtelen kapcsolatokban az irányítható, akaratgyenge féltől, hogy ha talál 1%-nyi olyan tényezőt a kapcsolatban, ami nagyon távolról akár még normálisnak is mondható lenne, már óriási érvként állítják be.

Hát nem az.

Tudod, egy normális kapcsolat hogyan működik?

Úgy, hogy a felek rendszeresen éreztetik egymással, hogy szeretik. Nem feltétlenül kell napi negyvenszer kimondani/leírni (ahogy a pszichológusok mondják: nem mindenkinek ugyanolyan a szeretetnyelve), de így vagy úgy érzékeltetik a másikkal, hogy szeretik, és hogy fontos számukra. Ez nálatok nincs meg. Az, hogy nyolcból egy alkalommal megölel, az azért nagyon távol ál lettől. (Mellette meg 30-szor elutasít bármilyen közeledést.) Egy normális kapcsolatban a két fél szeret egymással lenni. Nyilván vannak olyanok, amikor más tényező ezt felülírja, de ahol már többségében a kifogáskeresés, vagy a "nincs kedvem" megy, az már rég nem kapcsolat.

"mindig találok valami kifogást magamba ,vagy félek hogy megbánom"

Nem te vagy az egyedüli ilyen. Számtalan embert - legtöbbször nőt - láttam, vagy olvastam, hogy ilyen helyzetben van. Többségében az ilyen "kapcsolatoknak" akkor szokott vége lenni, amikor a másik szakít. Mert te úgysem fogsz. Inkább panaszkodsz majd hetente, de a világ minden pénzéért sem dobnád a fenébe azt a némbert. Majd megteszi ő idővel. Mert ne gondold, hogy te neki olyan sokat érnél. És az a szakítás nem lesz szép. De megnyugodhatsz, az ilyen nők általában hamarosan találnak maguknak hasonló "férfit", hogy aztán még hosszú évekig nyűglődjenek.

"ha valami tanáccsal tudtok szolgálni megköszönöm"

Dobd a francba.

Mondjuk a kommunikációban szerintem mindkét oldalról problémák vannak. Lehet, hogy nem nekünk kéne panaszkodnod arról, hogy unod, amikor a tananyagról beszél. Meg nem tudom, hogy ezeket, amiket ide írtál, neki is elmondtad? De igazából mindegy is. Ez a "kapcsolat" már olyan mértékben menthetetlen, hogy a kérdés csak az, mennyi időt akarsz erre elszúrni az életedből? Elég volt 3 évet? Vagy még újabb 8-at, biztos, ami biztos? Itt már csak ez a kérdés. Illetve az, hogy hogyan lépsz ki ebből a kapcsolatból. Emelt fővel, büszke nőként, vagy majd megalázva, érzemileg lenullázva fog elhajítani, mint egy darab rongyot?

"de már az is jó hogy ki írhattam magamból"

Jónak jó, csak magad lenyugtatásán kívül semmi haszna. Az nem megoldás, hogy majd havonta valakinek kisírod magad. Attól a kapcsolatod még nem lesz jobb.

Itt egyetlen megoldás van: lapát. Tök mindegy, hogy karácsony, szilveszter, akármi van: lapát. És nem bedőlni annak, amikor majd megjátssza az esdeklő szerencsétlent, aki ígérget fűt-fát. Amit 2 év alatt nem lehetett helyrehozni, azt ezután sem lehet majd. Legfeljebb 2 hónapig majd úgy tenne, mint akinek jaj, de nagyon fontos vagy, de aztán ugyanott fogsz járni, mint most.

Ne gondold, hogy nincs a világon olyan férfi, aki ne ölelne meg szívesen! Vagy aki ne menne el szívesen veled karácsonyra vásárolni. Vagy aki egyáltalán... szívesen írna vissza neked.

#3-as kb, vagy hastáncot lejtene de komolyan.

Ennyire buta nők hogyan léteznek - nem tudom felfogni. 🤷‍♀️

Nem buta ő.

Csak lelkileg durván sérült. Egy jó pszichológus, meg egy önismereti tréning kellene neki.

Dehogynem, hiszen még vele van, tudja, hogy mi a helyzet mégis vele van, felismeri, hogy nem oké.

Buta, de nagyon.