Feleségemnek elment a realitás érzéke?

3 éves a gyerekünk. Mielött terhes lett a feleségem, kezdtem el egy önálló vállalkozást a munkahelyem mellett. KATA-s Bt.-t alapítottam és egy nagyobb cégnek kezdtem bedolgozni itthonról. Eleinte arról volt szó, hogy amíg nem találnak alkalmazottat, addig marad a munka, aztán annyira elégedettek voltak velem, hogy maradhattam, plusz nekik is jobb volt adózásban. Napi 1 óra munka, de havi szinten kell meglennie, tudtam azt csinálni, hogy a feleségem elment a gyerekkel a tesójához és 1 szombat-vasárnap majdnem az egész havi munkát megcsináltam. A fizetés nettó 300.000 Ft volt a 30 óra munkára. Más 160 órában keres ennyit vagy ennyit se, így nagyon elégedett voltam. A munkahelyemen ennél többet kerestem, keresek, így nagyon jól voltunk anyagilag. A kisgyerekemnek mindent meg tudtunk venni gond nélkül ami kellett. Már a szülés után elkezdte a feleségem, hogy azt a napi 1 órát a gyerektöl veszem el, stb. Azon kívül amúgy azóta sem járok sehova, nem nézek meccset, semmit sem csinálok. Baráti kapcsolataim megszüntek. 1.5 éve a folyamatos ordibálása miatt abbahagytam a vállalkozást. A cég tulajdonosa nagyot csalódott bennem, megszivattam öket minden szempontból. Azt mondta, azt hitte én alkalmazottakat akarok majd, más cégeknek is bedolgozni, így azt tervezték, hogy egy nagyon nagy fizetéssel felvettek volna magukhoz alkalmazottnak, saját csapattal, mindennel. De így nem!

1 éve elkezdett ordítozni a feleségem, hogy nem jövünk ki anyagilag, nem telik plusz utazásokra, stb. Keressek másik munkahelyet vagy kezdjem el újra a vállalkozást! A szakmában híre ment, hogy megbízhatatlan vagyok, így 1 éve nem jelentkezik senki, nem is fog! Kicsi szakma, szük kör, kivetettek magukból. Közbe a KATA is megszünt, így ez az egész bukó. A feleségem teljesen ki van borulva. Egyébként ö is dolgozik, de nagyjából az a 3-400 ezer hiányzik ahhoz a színvonalhoz, amiben ö élni szeretne, ami tetszett neki amikor annyit vittem haza. Folyamatosan a veszekedések. Munkahelyet hiába váltok, alkalmazottként ennél többet nem fognak nekem adni! Elvágtam magamat mint vállalkozó, bedolgozó.

Elment a realitás érzéke? Mit akar? Már teljesen kikészültem ebben. Most már jó lenne ha napi 1 órát nem a gyerekkel lennék munkaidö után? Az csak annyi volt mint egy túlóra, más is csinálja napi szinten a munkahelyén. Azóta is segítek mindenben itthon, a gyerekkel vagyok folyamatosan, a feleségem mehet barátnözni, konditermezni. De már ez sem jó, ez sem elég, most már az a baj, hogy nem hozok haza elég pénzt! Hogy feleljen meg így az ember?