Mit tehetnék hogy ne így érezzek?

Megismerkedtem egy férfival aki azóta már a férjem. Vele éreztem először azt hogy milyen a szerelem. Nagyon jó ember, elfogadta és sajátként szereti a 2 kislányom. Mégis az elmúlt hónapokban romlik bennem valami rohamosan.

Már el múlt a szerelem, de becsülöm hogy ennyire mindenei vagyunk, szeret minket. De nagyon zavar hogy túl érzékeny, nem az a baj ha férfi és pl elsirja magát egy negatív dolgon valaki, hanem ahogy ő benne nyilvánul ez meg. Állandó vissza igazolást kellene neki adni hogy ő úgy jó ahogy van h szeretem stb. Nincs önbizalma, nem férfias a kisugárzása, tele van sérüléssel a lelke, és ezeket nem vállalja fel, zavarja hogy én nem támaszkodok rá, sérelmezi hogy nem tartom őt elég erősnek, hogy egyedül is képes vagyok bármit megetenni. Mondtam hogy ennek örülni kellene hogy nem vagyok életképtelen, de az a válasza hogy akkor ő minek van ha én mindent meg tudok oldani nélküle. Es újra ez az önleértékelése. Minden rosszul esik neki ha valami negatív van, marcangolja magát hogy miatta van.

Nem szeretnék igy érezni felé, de nem tudom hogy forditsam meg magamban azt,hogy férfiasnak lássam, hiányzik hogy felnézzek rá?

Vagy örüljek hogy ő ilyen, és próbáljam magamba helyre tenni hogy ez így jó?