Barátnőm miért nem érti ezt meg?

Nem illetek össze, és szerintem nem tudsz igazán szeretni és nem is szereted :) Talán gyerekkorodból hoztad ezt a távolságtartást, magadba burkolózást. Neki nem jó, neked nem jó.... Beszélj és keressetek megoldást, ha nem megy, akkor meg nyilván csá.

Szerintem ezt engedd el. Egyszerűen nem passzoltok semmilyen téren. A kommunikáció sem működik sem a távkapcsolat. Ennek nem lesz sok jövője.

Nem introvertált dolog ez. Nekem többségében introvertált barátaim voltak, másokkal nem nagyon, de velem rengeteget beszéltek. Elég hamar, pár hét után meg tudtak nyílni annyira, hogy nem volt nekik kényszer napi 1-2 órát chatelni, sőt, ennél többet is beszéltünk. Én se vagyok az a fölöslegesen beszélő típus, de azért a szeretteimmel sokat beszélek, a szerelmemmel meg egyszerűen ki se bírnám, ha nem beszélhetnénk mindennap. Alap a mindennapos beszélgetés egy kapcsolatban. Tudom most nagyon menő lett az énidő meg a személyes tér szélsőséges értelmezése, de akkor sem gondolom normálisnak, hogy életed szerelme untat téged és nem vagy hajlandó vele beszélgetni. Akármiről. Néha csak megírni hogy szereted és hiányzik. Néha elmondani, hogy a munkában mi történt. Néha valamit elmondani egy másik emberről, amit csinált. Néha akár aktuális hírekről beszélni. BÁRMIRŐL! Egy introvertált is képes rá, csak nem akárkivel. Ha neked ez megerőltető, akkor ne menj bele egy kapcsolatba, mert ott bizony jogosan várják el a napi szintű kommunikációt. Mielőtt valaki leírja, hogy nem ér rá 0-24-ben, az gondolkozzon el azon, hogy ha nem is folyton, de egy nap hány órát van kezében a telefon és hányszor tudna visszaírni annak, akivel egy életet le akar élni. Senki nem várja el, hogy folyton írjanak neki, de azért a napi 1-2 óra nem lehet megerőltető.