Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan tudnám megoldani ezt a problémát?
Nos, a helyzet a következő:
Van egy párom akit nagyon szeretek, akivel egyszer már több évet voltam csak szét mentünk mert ő még élni és tapasztalni akart (én voltam neki az első). Erre én annó néha sajnos gondoltam hogy így fog történni, hogy esetleg kíváncsi lesz és hasonló. Így is lett a gond az hogy nem volt egyenes teljes mértékben, emiatt nem volt valami tisztességes a lezárás. Belekeveredett egy rosszabb társaságba, rutin lett nála a dohányzás és a sűrűbb piálás. Hálisten ezek abbamaradtak egy idő után. Azóta eltelt 2 év és végig tartottam magamban a lelket, hogy talán egy nap felkeres, megbánja a döntést, azóta nem volt semmi tartós kapcsolatom mert egyszerűen nem tudtam senkire úgy tekinteni mint rá. Ez így is lett, felkeresett. A problémám (ha nevezhetem annak), hogy egyszerűen többször nem olyan szinten van viszonozva az a fajta szeretet és tisztelet amit felé nyújtok ahogy annak alapesetben lennie kéne. Tehát elég apró dolgokon csúszik el. Egy egyszerű példát felhozva: mesélni akartam neki egy külföldi utazásomról ami nekem egy szép emlék és abszolút nem érdekelte helyette elkezdte nyomni a telefonját. Ő elmondta miben kéne változnom és úgy érzem ez sikerült is viszont nála ez nem igazán érzékelhető. Figyelek rá, igyekszem neki megadni a legtöbbet és támogatom a nehéz időkben. Megjegyzem, ez régen is probléma volt. A bizalmam még nem 100%-os felé, de ez a történtek miatt van viszont ezt nem mutatom neki igyekszem teljesen elrejteni. Csak olyan mintha neki külön erőfeszítés kéne ahhoz hogy néha egy kicsit odafigyeljen, érdeklődjön és hogy kicsit úgymond működjön odavissza ez az egész.
Unalmas vagy neki szerintem. Vagy érdektelen.
Nem is ertem minek van veled miért ment vissza.
Alapvető probléma, és ebben sajna te sem változtál, hogy nem tiszteled magad. Azt mondod, hogy neked ennyi elég, megadsz neki mindent, akkor is, ha ő a legkisebb dologgal sem viszonozza.
Ennél egy kicsit több önbecsülés kéne! Tudod, aki magát nem becsüli, azt a másik sem fogja igazán, és ez egy ördögi kör.
Ez bizony egy önsorsrontó dolog a részedről, elpazarlod a fiatalságodat egy görényre, aki le se szar téged, csak hát ha épp nincs pnci, akkor visszamegy, mintha mi sem történt volna, de ha talál másikat, akkor ugyanúgy lelép. És ki tudja, hányszor játssza ezt el, hiszen veled megteheti, mert te hagyod, és reménykedsz, hogy visszatér.
Miért van neked erre szükséged, biztos, hogy ez jó neked? Szerinted ő szeret téged - ez lenne a szeretet, szerelem?
Vagy neked nem FELTÉTEL a KÖLCSÖNÖSSÉG?!
És még egy aprócska megjegyzés: te ebben a kapcsolatban nem csak magadat pusztítod, erősen játszod a mártírt is, és a mártírkodás is agresszió, egyfajta hatalmi játszma.
Kinek jó ez a kapcsolat, mert szerintem se neked, se neki. Miért nem vagytok őszinték magatokkal, miért nem adjátok magatokat?!
Lehet, hogy egy kis önismeret, egy kis bátorság és egy kis önbecsülés mindkettőtöknek jól jönne.
Én nem látok ebben a kapcsolatban egészséges jövőt, de azt is értem, hogy miért nem tudtál időközben kialakítani egy egészséges párkapcsolatot mással. Mert talán úgy érzed, nem érdemled meg a jót, és ragaszkodsz a szarhoz.
"míg én azon voltam hogy saját magam fejlesszem emberileg."
Szerintem ez nem sikerült érdemben, különben nem fogadtad volna vissza, vagy ha igen, már rég kirúgtad volna, mondván, hogy te ennél többet érdemelsz.
(ma 09:22-kor válaszoló vagyok.)
Talán érdemes lenne elmenni egy pszichológushoz, talán elgondolkozni azon, hogy milyen a szüleid viszonya, milyen mintaképet láttál stb. (párkapcsolat, kommunikáció, konfliktuskezelés, önértékelés...)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!