Szerintetek mit tegyek a kisebbségérzet ellen, és hogy lehetne ezt a friss párkapcsolatot felvirágoztatni?

A barátom 185 cm magas,

az anyja 180 cm magas,

az apja 190 cm magas,

a nővére 185 cm magas, mint a barátom,

az öccse nagyon magas, ő 195 cm.

A barátom exe is 180 cm magas volt, és mindenki szerette. Sokat szomorkodott a család, mikor szétmentek, mert ő volt a "tökély": okos, szép, sokat keres, jó hatással van a barátomra, stb. Kb. fél éve mentek szét.

Én vagyok az "új barátnő" és én 162 cm vagyok. Mindig olyan fura kisebbségérzetem van. Nem tudnám megmondani, hogy ez olyasvalami, amit én érzek csak, de amúgy ők nem tekintenek rám "alsóbbrendűként"; vagy hogy ők éreztetik velem. De ezt érzem mindenesetre.

Én, aki "megpróbál" a "tökély" exbaránő "helyébe lépni", mégis mit képzelek (ezt érzem)... Meg hát mellé ez, hogy mindenkinek köldökéig érek némi túlzással... (Az exbaránő a 180 centijével természetesen jobban beillett a családba.) Még hát nem elhanyagolhatóak az anyagiak se... Van mit atejbe aprítaniuk, exbarátnője is el volt eresztve. Maldívra jártak nyaralni, számomra az luxus... Én ilyet nem engedhetek meg magamnak.

Tehát se magasságilag, se anyagilag nem érek fel a családi színvonallal, és emellé még "van képem" a "tökély" ex helyébe lépni (ez az a kisebbségérzet, amit érzek). És nem tudom, ők éreztetik, vagy csak én érzem.