Jogosan haragszom a férjemre?

Hát nézd, ez a te verziód. Jó lenne a férjedet is meghallgatni. Erre éppen jó lehet a párterápia, hogy egy pszichológiához értő ember koordinálja a beszélgetést, segít megérteni egymást. De akár a békés válásban is tud segíteni, ha éppen arra van szükség.

Persze, jogod van haragudni, csak éppen attól nem leszel előrébb.

Nem biztos, hogy konkrétan más nőkre izgul, hanem, hogy sugárzik belőlük a magabiztosság. Melltartó nélkül lrnni stb, ez az. Fogadd el a tested és merj szexi lenni, attól még hogy maradt hasad viselkedhetsz úgy, mint egy szexistennő, nem befolyasolja, hogy mit csinalsz. Te érzed ezt kellemetlennek, ezért gátak alakultak ki benned és már nem úgy viselkedsz a mindennapokban, szexben, hogy téged bámuljon más nő helyett.

Sz*rd le a hasad, vertezd fel magad, ess neki mint állat, remegjen a lába is attól amit adsz neki, utána majd ezen jár az esze nem máson, hogy hoppá nem kell leskelodnom, hiszen otthon mi vár..

Mekkora görény…sajnálom😓

Felszínes bunkó. Ez nem tudódott ki róla, míg nem voltatok házasok?

Mert aki ekkora barom, az érzékelhető mindvégig.

Én nem értem, hogy jön ide, hogy mikor és mikor nem hordtál melltartót.

Azért megharagudni, mert egy nagymellű nő látvanya után a melleiddel akart játszani, egy baromság. Azt érzed, hogy nem is teged kíván, hanem a masik nő melleit, de te vagy kéznél, és ezert veled próbálja megélni a mások altal keltett vágyait? Ha igen, szerintem ezt túl gondolod. Lehet szép melle akárkinek, de ő veled akar szexelni, veled akar erotikus játékokat játszani, te vagy a felesége. Nekem semmi bajom nem lenne azzal, ha a ferjem szexinek találna pl. egy ruhaviseletet, és szeretne úgy látni engem is, vagy ez elindítana benne egy erotikus gondolatot az én irányomba.

Ha pedig a pornótól romokba hull az önbecsülésed, akkor tényleg van veled némi bibi. Te sosem nézel pornót? Én olykor igen, és mégis a férjemmel akarok szexelni. A legkisebb mértékben sem vágyom rá, hogy más férfi hozzámérjen, de attól még izgathat a látvány, a konkrét cselekvést mégis csakis a férjemmel tudom elképzelni.

Nem rossz ötlet az a párterápia.

Egyrészt azért írtam le az én érzéseim, hogy lássa a kérdező, a pornó élvezete nem jelenti azt automatikusan, hogy mást kíván az ember. Ettől persze nem tudhatjuk, mi van a férje fejében, de egy ellenpélda (a sajátom) segíthet rávilágítani, hogy mekkora hiba automatikusan azt gondolni, hogy másokat kíván az, aki pornót néz.

Másrészt a férjemmel jópár év és 4 gyerek után van némi fogalmunk egymás belső világáról és szexualitásáról, de rendben, tegyük fel, hogy sosem tudhatjuk, mit érez a másik.

Én nem tudok elképzelni egészséges párkapcsolatot azzal a hozzáállással, hogy végülis sosem tudhatom, hogy nem kíván-e mást, úgyhogy inkább nem is bízom meg a másikban, sőt ezt a bizonytalanságot forgatom magamban, mint valami tőrt. Hát hogy lehet így együtt élni valakivel??? És hogy lehet egy ilyen hozzáállással párkapcsolatban élőnek bizonyítani, hogy igenis ő kell? Aki így gondolkodik, annak nem lehet megfelelni, az mindig bizonytalan lesz magában és a parjában.

Mégis mi olyan borzasztó abban , ha egy csávó nem tart vonzónak egy nőt. Ki vagytok ti nők akadva azon , ha egy csávó megjegyzést tesz a külsőre , de ha ti meg elmondjátok hogy nem akartok alacsony sráccal kavarni , csak magas jóképűvel , az hol nem body shaming?

Azért tesszük szóvá a külsőt mert nem áll fel. Lehet nevetni , meg támadni , de ha bizony nem áll fel akkor nem lesz szex , de mégis mire izguljon a srác ? 1 darab lyukra vagy mire , vagyis igen a tiniknek még ennyi is elég. Nem azt mondom hogy topmodell a minimum , de mibe tart heti 2x1 órát futni pl vagy mozogni?

Ettől függetlenül igen érdekes az urad véleménye , de attól még mindenhez 2 ember kell. Tegyél azért hogy ő neki eszébe se jusson mást nézni. Hát igen azért valamit tenni is kéne, ami valóban nagyobb elköteleződést igényel.