Szerintetek ez hosszútávon mennyire műkődhet?

A nőveremről van szó és szeretném leszögezni, hogy nem akarok ítélkezni felette, de sokat agyalok azon, hogy morálisan mennyire elfogadható, amit csinál. 7 éve van együtt a férjével, de ez alatt a 7 év alatt én tudok összesen 2 pasiról (lehet volt több is), akikkel valamilyen okból pl.hobbi vagy munka egész jóban lett, volt valami fellángolás szerűsége, de végül átgondolta és nem történt egyikkel se semmi, mert mindig azt mondja, hogy a férjénél jobban úgy sem illik senki mással össze. Nem gonoszság ez a férje mellett? Engem általában beavat mindenbe és sokszor gondolkozom rajta, hogy vajon ilyen egy normális házasság? Sokáig azt hittem, hogy ő egy követendő példa az életemben, hisz 19 évesen megtalálta a Nagy Őt és látom, hogy sokat dolgoznak mindketten a házasságukon, de aztán meg megismer tesóm valakit és elkezd hozzá vonzódni és konkrétan azon agyal, hogy elhagyja-e a sógoromat. Ez csak nekem fura?

Tudtommal testileg sose csalta meg a sógoromat, de szokott vonzódni másokhoz, ami már sok embernek sztem megcsalásnak számít.