A párom apja csaknem kikergetett a lakásából. Hogyan tovább szerintetek?

Párommal 4 hónapja vagyunk együtt, (28F,29N) úgy gondolta, hogy eljött az ideje annak, hogy a szülei megismerjenek, én pedig osztottam a véleményét, ezért elutaztunk hétvégén a szüleihez, előre megbeszélt időpontban, persze, de azóta is ezen őrlődök...

A következő történt: én tetovált vagyok, amit a párom teljes mértékben elfogad. Nem nagyon, 3-4 kisebb (max. 10) cm-es tetoválásom van, semmi tiltott, tabu jelkép, vagy koponya, na, értitek...

Megvolt a bemutatás, de már az ebéd közben éreztem, hogy feszült a légkör, párom apja folyamatosan engem fixírozott. Nonszensz dolognak tartom eltakarni a tetoválásaimat, meg azt is, ha valaki csak emiatt ítélkezik. Végülis csak kiborult a bili, ami nem is közvetlenül nekem szólt, hanem a páromnak... Közölte, hogy ő azt hitte, a következő barátnője normálisabb lesz és normálisan is fog kinézni, az ilyen tetovált huligánokat, mint én, nem látja szívesen a házában, itt normális értékrend uralkodik. Aha, na, ja... (Párom előző barátnőjének orrpiercingje volt, szegénynek ennyi volt a vétke, de ők azért mentek szét, mert már nem működött a kapcsolatuk, mondjuk nem is mentek gyakran párom szüleihez...)

Én megmondom őszintén nemhogy lefagytam, hanem akkora lett a fejem, mint egy felvonulási léggömb, kicsúszott a számon, hogy "elmegy maga a jó büdös francba." Ezután felálltunk, megköszöntük az ebédet és távoztunk. Párom mellettem áll nyilván, megmondta az apjának, hogy nem beszélhet így velem. Az anyja próbált a férje ellen tenni, de nem nagyon tudott, továbbá párom még napokkal ezelőtt mondta, hogy tart a bemutatástól, mert az apja rátarti.

Én nem akarom menni többet, nem akarok ilyen családba tartozni, a páromat viszont szeretem.

Soha nem ért még ilyen atrocitás a tetoválásaim miatt, pedig jártam egyetemre is, ott sem, meg egy jól menő cégnél voltam alkalmazott, ott még a főnöknek is tele volt varrva a karja.

Mit tennétek?