Párkapcsolaton belüli önbizalomhiányom lett?

Bármilyen sz*r is hallani, de ilyen szempontból nem illetek össze. Én megértelek téged, mert ez tényleg egy olyan érzés lehet, mintha csak használnának, jó hogy mindig ott vagy kéznél, mint egy kés vagy kanál a fiókban, ami természetes dolog hogy ott van és ennyi. Nem kell róla beszélni, hogy milyen jó tulajdonságai vannak, mert ő akkor is ott lesz. De egy nőnek jól esik a visszajelzés, ami nem azt jelenti, hogy folyamatosan azt várod hogy dicsérgessenek vagy átmenjen a dolog ömlengésbe. Csak néha egy két pozitív visszajelzést vársz szavakkal kifejezve.

Valószínű hogy a párod így szocializálódott gyerekkorában, ő ilyen. Ezt nem lehet ráerőszakolni. Ezért van az, hogy ebből a szempontból nem illetek össze. A férfiak nagy többsége eleve nem tud (és nem is akar) olyan részletesen beszélni az érzéseiről, mint a nők.

Ha ez neked hosszabb távon lélekromboló, akkor neked kell eldöntened, hogy folytatod e tovább a kapcsolatot. De a másik fél személyiségét nem lehet megváltoztatni.

Ez nem jatszmazas. Ha elmondtad neki, hogy szeretnéd, hogy dicsérjen es nem teszi, akkor mást nem tudsz tenni.

Abban mi a jatszmazas, hogy kikéred az őszinte véleményét, amiből esetleg pozitív bokot is szerezhetsz? Vagy milyen ötleted van ezen kívül?

A szakitason es a beletörődésen kívül nem sok lehetőséged van.

Nem értem mi a gond, ha kimutatja a szeretetét de nem bókol állandóan. A cselekedet sokkal fontosabb mint holmi üres szavak. Melletted szokott állni a nehéz pillanatokban? Szokott motiválni? Ha ezek megvannak akkor inkább fejleszd magad, hogy az önbizalmad ne mások véleményétől függjön.

Amit a 13-as mond jó ötlet és nem is játszmázás. Az lenne a játszmázás ha te változtatnál a viselkedéseden csak, hogy rávedd őt arra, hogy azt tegye amit te szeretnél...azaz manipulálnád.