Hogy alakítsam úgy a párkapcsolatom, hogy jó legyen?

Elváltam, a fiammal élek. Van 2 éve egy partnerem. Rózsaszínű köd volt, ő volt az álompasi. Aztán a szerelem elmúlt, és sokszor megbántott, miközben csiszolódtunk. Nem nagy dolgok, de én nagyon érzékeny vagyok. Elkezdtem azt érezni, hogy nem igazán jó vele. Kicsit el is távolodtunk pár hétre. Én akkor megéreztem, hogy baromi jól érzem magam egyedül. Nem hiányzott. Arra jöttem rá, hogy korábban kapcsolatfüggő voltam. Kiegyensúlyozott lettem, miután előzőleg folyton agyaltam, hogy maradjak e vele vagy nem.

Aztán pár napja megint nagyon teper. Megbeszéltük, amik zavarnak engem. Ő bármit képes megtenni, hogy változzunk jó irányba. Nem csak igéri, tett is már változtatásokat. Többet is. Meglepő nekem, hogy ő valójában mennyire szeret engem és mennyire akar. Jól esik. A környezetem azt mondja, hülye vagyok, ha veszni engedem, mert ő úgy néz rám, mint egy istennőre, és ez nagyon ritka, hogy valakit így szeretnek, főleg elváltan gyerekkel. Viszont féltem a szabadságom. Nem akarok mindig vele lenni. Egyedül nagyon jó. Zavar, ha minden nap velem van. Viszont senkivel nem voltam annyira boldog sosem, mint vele addig, amíg a szerelem tartott. Ha eldobnám, talán nem lenne több ilyen, talán nagyon megbánnám. Próbáltam felvázolni ezt, de neki ez rosszul esik. Azt mondja, ez olyan lenne, mint a szexkapcsolat. Nem akarom őt bántani, azt akarom, hogy boldog legyen. Jó lenne olyan konszenzusra jutni, ami mindkettőnknek jó. Működhet? Hogy csináljuk szerintetek? Adnátok tanácsot? Lehet, hogy nem fogok már tudni sosem vele mit kezdeni, és el kellene engedjen? Vagy javulhat még ez a dolog ?