Mennyire általános és rendjén való egy kapcsolatban hogy a férfi haza adja a teljes fizetését?

Nálunk hasonló, de nem teljesen. Nálam van a bankkártyája. A saját fizum, mondjuk 250, abból ~170 elmegy a számlákra, hitelem van, lakbér (jelképes), szóval minden ami utalásos-csekkes, én tartom számon. Az ő kártyájáról megy minden ami bevásárlás, ő a telefonjával fizet a tankolásért, rendel magának kaját, ilyenek. Nem tudom mennyit költ, nálam kicsivel többet keres, azért rákérdezek, ezt vagy azt megvehetjük-e (pl egy új szőnyeg 20.000-ért)

Szerintem ez így maximálisan élhető, közös is, meg nem is

25N

25-ös:

Láttam már itt olyan kérdést, ahol a kérdező leírta, hogy ő szép festett, frissen vágott hajú, festett körmű, pattanástalan, sosem szőrős, enyhén sminkelt, csinosan öltözködő stb. lányt keres. Ha valakinek ilyen konkrét elvárása van a barátnője felé, akkor adjon is bele. Nem azt mondom, hogy mindent fizessen, inkább csak legyen felesbe. Ha az ilyen elvárásoknak én meg kell feleljek, és saját pénzből kell finanszírozzam, akkor soha a büdös életbe nem fogok tudni félretenni, mert egyedül nagy kiadás. Nehogy azt hidd, hogy jókedvemből megyek el a gyanta kínzó fájdalmára.

Nő vagyok, 25-ős.

Tudok milyen a gyanta, egyszer én majd leestem az ágyról annyira megszédültem a fájdalomtól. De akkor se várnám el hogy a saját kiadásaimat a másik pénzéből fedezzem főleg ha dolgozik és nem számolatlanul ömlik hozzá a pénz. Aki havi sok milliót vagy tízen milliót keres annak havi néhány tízezer nem összeg amit a barátnője elszór a szépségszalonba. De havi 350 ezerből ez már sok.