Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ok lehet a szakításra hogy a másikat nem hatná meg a szakítás?
Az ilyen nem is szerelmes?
Aki esetleg szakítás után ugyanugy nevet poenkodik a haverokkal, kollegákkal, otthon elvan ahogy mindig el szokott lenni, ápolgatja a kocsiját jo zenéket hallgat benn ahogy mindog is, max picsog egyszer kétszer, de amugy simán lazán éli világát szakítas után 3.naptol.
Nem fordul be, nem iszik, nem sír, hanem mint akivel nem is történt semmi, jokat röhög a haverokkal, stb.
A vwszekedéseinket csak én élem meg drámain es fájdalommal, ő meg képes nagy összeveszés után is, röhögve a szomszedokhoz átmenni bulizni.
Egyszerűen ennyitol megfordul az bennem mintha nem is szeretne.
Persze azt mondja nekem hogy neki fáj, hiányzom, szenved. Csak hát nagyon nem ugy néz ki mikozben röhög a haverokkal.
De en vagyok neki az elso. Leginkább az én nyakamon van, szinte megfolyt.
De vannak olyan napok, amikor szinte szakitunk.
Es mikozben én belehalok szinte a szerelmi bánatba, ő addig zene mellett "fényezi", tisztítja illatosítja a kocsiját, poénkodik röhög, meg minden.
Milyen kis aljas vagy. Mi az, hogy téged ez bánt? Inkább örülj neki, hogy nem szenved ( ha szereted így teszel!!) !!
Tavaly én sem sírtam szakításkor , pedig fájt belül NAGYON is . És igen , éltem az életem MOSOLYOGVA, BOLDOGAN tovább. Szerettem azt a fiút. Így utólagosan nem is bánom, hogy nem sírtam - minek?! Mire jó az ? Semmire sem! Szedd össze magad!! Legyél te is boldog főleg most, hogy megszabadultál “ egy tehertől” . :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!