Kiakadnátok, vagy megértenétek?

Én mostanában mindig szabadhétvégés vagyok, hét közben dolgozom. Párom általában kap egy hétvégi napot, a másikon dolgozik. Most neki is mindkét napja szabad, ezért még múlthéten megbeszéltük, hogy az egyik napon csinálunk valamit, vagy elmegyünk valahova. Igaz, a konkrét programot nem beszéltük meg. Neki van egy zenekara a barátaival már 5 éve, hétvégente szoktak próbálni. Általában vasárnap, bár az utóbbi időben mindkét nap, ezért is kérte úgy a beosztását, hogy legalább egy szabad hétvégi napja legyen. De amikor hétköznap ér rá, akkor is le szokott menni, csak akkor nincs ott az egész zenekar általában.

Most ugye úgy volt, hogy ma együtt leszünk, de már szerdán kitalálta, hogy inkább próbára menne ma is (holnap is megy). Én amúgy megértem, mert nyilván fontosabb neki a zenekar, mint én, ezzel nincs is semmi probléma, ők előbb voltak, mint én. Meg a srácokat is szeretem, jófejek, örülök, hogy ilyen barátai vannak. Csak kicsit rosszul esik, hogy tök régen volt már olyan, hogy ugyanakkor voltunk szabadnaposak és kettesben lettünk volna, esetleg randiztunk volna. Hiába lakunk együtt, nekem ezek kellenek és hiányoznak.

Mondtam neki is, hogy azt hittem, hogy ma együtt leszünk, de nem mondott rá semmit. Mehetek vele én is próbára, néha szoktam is, de az nem ugyanolyan, mert ott összesen 6-an, néha 7-en vagyunk, másrészt én ott unatkozom, meg a témákhoz se igen tudok hozzászólni.

Árasszatok el egy kis racionális gondolkodással, hogy ne vegyem ennyire magamra ezt légyszi.