Jogos a gondolatmenetem a hűségről, vagy máshogy van?

Nem teljesen van igazad.Az természetes, ha valakit fizikailag vonzónak találsz, ez önkéntelen dolog.Akkor is megtörténhet ez, ha van párod akit szeretsz.

Egy 15-20 éves kapcsolatban, vagy egy fél élet alatt nem úgy mennek a dolgok, mint egy pár hónapos, 1-2 éves kapcsolatban.Az élet sem fekete meg fehér.

Nos... Alapból nem zárom ki a lehetőségét, létjogosultságát egy nyitott kapcsolatban - dacára annak, hogy semmilyen körülmények között nem mennék bele a magam részéről egy ilyen helyzetbe.

Úgy gondolom, hogy akinek ez kell, az keressen magának olyan partnert, aki szintén híve a nyitott kapcsolatnak. Megfelelő partnerrel LEHET ezt jól csinálni - akinek ez nem fér bele, arra viszont nem szabad ráerőlterni, ekkor nem egymást keresitek. Ez a meglátásom.

Kérdező, a hűség döntés kérdése, azért mondják ezt mert ez a kapcsolat minden fázisára érvényes lehet.

Amit te mondasz, hogy nem is "vágyik" másra, az mondjuk a kapcsolat elején 2-3 évig akár teljesen normális és általános.

De ahogy telnek az évek kivédhetetlen hogy valaki más bejöjjön az egyik félnek vagy akár mindkettőnek, ettől függetlenül nem kell lépnie felé.

És igenis nagy dolog ha ezt amiatt nem csinálja valaki, hogy ne veszítse el amije van, meg mert tiszteli a másikat.

Legyél büszke rá, ha hűséges vagy.

Például lehet, hogy azért nem érdekelt más a nő mellett hosszú ideig, mert nem jött olyan személy aki megkísértsen. Ha jött volna akkor lépsz vagy kihátrálsz a helyzetből? Ez a nem mindegy.

Szerintem igazán hosszú idő után normális ha az ember megkíván más, de a másik iránti tisztelet és szeretet miatt lemond róla.

Pl.: Amikor az utolsó szem cukorka van a tálban és mind a kettőtöknek az a kedvenc, ráadásul egy ritka cukorka, mert az amerikai nagybácsi hozta és csak kint lehet kapni és mind a ketten szeretnétek megenni akkor lemondani róla a másik javára szerintem elvi szinten ugyan olyan. Te lemondanál róla, vagy gyors bekapnád? Nyilván nem ugyan az a mélység és meg is lehet osztani.