Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Én vagyok selejtes mert párkapcsolatban is szükségem van élettérre, egyedüllétre?
Még nem élünk együtt és például nincs minden nap kedvem vele beszélgetni, főleg ha egyikünkkel sem történt semmi érdemleges.
Ő ezen mindig megbántódik és olyanokat ír hogy úgy érzi már nem szeretem mert már nincs meg bennem a folyamatos érdeklődés iránta és fél hogy el fogom hagyni, stb
Nem vagy selejtes. Az emberek szeretik elfelejteni, hogy nem vagyunk egyformák és nem ugyanazok az igényeink. Így ha valaki kicsit is más, akkor az már "abnormálisnak" "furának" "selejtesnek" lesz titulálva.
Itt csak az a baj h nem egyeznek az igények. Vagy megbeszélitek kinek mennyi kell, tudtok-e kompromisszumot kötni vagy nem. Utóbbi esetben nem nagyon nem illetek össze és olyat kell keresni aki hasonló mint te.
Hát nem tudom, én eddig 2 komoly kapcsolatban voltam benne, de nálunk nem ezt jelentette a tér meghagyása. Ha a beszélgetés telefonos, akár videós cseverészést és hasonlókat foglal magába, az engem is idegesítene, nem tudnám csinálni, de chat-en érdeklődni a párod hogyléte felől például nem nagy meló. Ha még ahhoz sincs kedved, hogy tudd, hogy a barátnőddel amúgy minden rendben, jókedve vagy rosszkedve van éppen, mert egy munkatársa felbosszantotta, akkor az nekem is furcsa lenne, szerintem ennyire igénylik a párok komoly kapcsolatban is a kapcsolattartást. A "semmi érdemleges nem történik" szituáció ritkán jön elő, apró dolgokat is elmesélünk a másiknak (mire találkoznánk, akkorra úgyis elfelejtenénk), vagy mémeket, vicces képeket küldünk egymásnak. Nem kell ezt sem túltolni, de szerintem ha nem éltek együtt, heti 2-3 nap találkoztok csak, akkor ennyi beszélgetés egy átlagos semleges napon belefér.
Az élettér meghagyása nekünk inkább az volt és van, hogy simán elmegyünk hetente többször a barátainkkal találkozni, akár bulizni, és nem akarunk mindenképpen minden alkalommal a párunk nyakán lógni. (Bár semmi gondunk nincsen a másik társaságával, de mindketten tudjuk, hogy kell külön töltött idő is. Valamikor megyünk mindketten, valamikor nem, nem csinálunk problémát belőle.)
Ettől függetlenül mondom azt, hogy szerintem nincs azzal baj, ha neked még ez az online chatelős rész sem jön be, de akkor érdemes olyan párt is keresni magad mellé, aki ezt ugyanígy gondolja (vagy tolerálja).
A barátnődnek esetleg próbáltad már mondani a dolgot? Egy beszélgetés néha csodákra képes ;)
"úgy érzi már nem szeretem mert már nincs meg bennem a folyamatos érdeklődés iránta és fél hogy el fogom hagyni, stb"
Nálatok látszik, hogy nem egyformán igénylitek egymás társaságát. Neked több énidőre van szükséged, ő meg csak akkor érzi szeretve magát, ha folyton vele vagy.
Nem tudom mióta vagytok együtt?
Szerintem így ne is költözzetek össze, mert nagyon hamar egymás "agyára mennétek".
Sokféle embertípus létezik, attól még senki sem selejtes, ha szüksége van "élettére", énidőre, de azok a párok is teljesen rendben vannak akik sülve-főve együtt akarnak lenni. Olyan párt kell keresni akinek hasonló a személyisége a tiédhez.
6#
"Ha a beszélgetés telefonos, akár videós cseverészést és hasonlókat foglal magába, az engem is idegesítene, nem tudnám csinálni, de chat-en érdeklődni a párod hogyléte felől például nem nagy meló."
Igen, ez a telefonos videós cseverészés a probléma. Napközben chatelünk. Utána akkor miért hívjam fel hogy ugyanezt elmondjam és ő is? Egyszerűen képtelen vagyok a semmiről egy óra hosszat videón cseverészészni a semmiről. Mondtam neki is ezt de nem érti meg.
Nem, ez teljesen normális. Én megmondtam a barátomnak, hogy nem kell folyton egymásv@l@gában lennünk. Sajnos nem mindenki ilyen.
N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!