A barátom féltékeny az apámra? Vagy tényleg túl szoros a kapcsolatunk felnõtten?

Az APA, nos ő MINDIG, az APA lesz.

A pasid meg...lehet, hogy már most is mást qúrel.

"A pasid meg...lehet, hogy már most is mást qúrel."

te és a téged ennyire felpontozók, megkérdezhetem, hogy ezt miből szűrtétek le?

ahogy #1-es is írta, nem sok részlet derült ki (önmagában az, hogy valaki programokat csinál a szüleivel, semmit nem jelent)

de ezek a szavak, hogy te vagy a hercegnője, egy kicsit nekem is mintha olyasmit sejtetnének, hogy a szüleiddel való viszonyban még mindig alárendelt gyerekként határozod meg magad (és ők téged), nem pedig önálló felnőtt emberként.

de még egyszer: ennyiből szinte semmit nem lehet mondani.

"Lényegtelen, hogy félrekúr-e a srác vagy sem, ha az apjára féltékeny akkor pont annyit ér emberileg mintha félrekúrna."

elég érdekes erkölcsfelfogásod van

na de visszatérve: miért ne lehetne jogosan féltékeny az apjára? vagy szerinted csak férfiakkal fordulhat elő, hogy felnőttként is anyuci van az első helyen?

"Havi 2, havi 1 vagy kethavonta egy alkalom"

és ezen kívül mennyi programod van még a szüleiddel? és mennyi programod van a barátoddal? a szüleiddel és barátoddal együtt közös programot szoktatok csinálni, vagy ilyenkor mindig magára van hagyva? együtt éltek?

legegyszerűbb lenne leülni megbeszélni és feltárni, hogy mi zavarja.

"Van egy olyan érzésem, hogy kihagysz pár lényeges pontot a sztoriból."

Nyilván kúr az apjával, persze.