Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Megcsalt a párom, mit tegyek?
Két éve tartó se veled, se nélküled kapcsolatom van.
Sajnos elég komolyan lebetegedtem. Ezért a "barátom " (egy véletlen elszólásból derült ki) egy másik nővel ment el nyaralni, mert "fél, hogy valami bajom esik az úton" és akkor Ő mit csináljon. Szerinte ez Neki jár, és ott akarja folytatni a kapcsolatot ahol abbahagytuk, mintha mi sem történt volna. Érdekes módon a a házimunka főzés, vasalás, takarítást az nyugodtan csinálhatom, de a szórakozástól megkímél. Én érzem, hogy ez a kapcsolat már csak a kihasználásról szól, de nagyon félek a magánytól, mit tegyek. Csak hánykolódom, nem tudok aludni, sírok.
Mit kezdjek magammal tudom, hogy továbbra is csak megaláztatásban lesz részem. De kinek kellek én még az életben, ha sikerül talpra állnom. 47 éves vagyok az egyik mellemet elvesztettem, a hajam kihullott a kezelésektől. Ami kezd visszanőni.De gyalázatosan nézek ki.Úgy érzem mindenki elhagyott, kollégák, család, nem áll igazán úgy hozzám ahogy szeretném. Tudom nekik se könnyű a közeledés. Mit kezdjek magammal?
Kapcsolatfüggőségben szenvedsz, de szó szerint, nem hiszem, el, hogy még meg is kérdezed, hogy mi a teendő.
Dobd ki, hagyd ott, keress valakit, aki foglalkozik veled és megért, lehet, hogy nem lesz egyszerű, de hogy annál ami most van jobb lesz, az egészen biztos.
Szia!
Egyértelmű! Ennek a kapcsolatnak nincs jövője.
De még azt is megkockáztatom, hogy nem-e a párod miatt betegedtél le?!
Nem kell Neked egy ilyen ember mellett élned! Hidd el, jön majd a tökéletes társ!
sztem is társ-és/vagy kapcsolatfüggő vagy. én teljesen megértelek, szintén átéltem, igaz nem ilyen hosszú távon.
voltam párszor csoportterápián is, sokat segített, neked is ajánlom. ott megértenek, elfogadnak és szeretnek, mert sorstársak. [link]
ja, és sztem mindenképpen dobd ki a barátodat, ha nincs más lehetőséged, ismerkedj interneten, hátha szerencséd lesz, ott is találni normális embereket.
(én is így ismertem meg a mostani barátomat, sokat segített abban, h kint legyek ebből a sz@rból).
A "párodról" a véleményemet nem írnám le, ha nem gond, szerintem kitiltás járna érte. Azért mielőtt elhagyod még köpd már szemközt helyettem is.
Még gyerekkoromban megfogott a Bambi mesében egy rövid monológ, amikor Bambi anyukája meghal és Bambi sír. Ekkor jön az apja és megkérdezi tőle: Nem tudsz egyedül lenni?!
Sokat voltam már akkor is és azóta is egyedül. Ma már inkább az zavar, ha a személyes terembe túl sűrűn belemásznak.
Az egyedüllét élvezhető, nagyon is. Soha senki nem fog számon kérni, nem fognak ugráltatni. Szabadon mehetsz oda, ahová szeretnél, amikor szeretnél. Ha egy hangulatos fürdőzésre vágysz egy jó könyvvel a kezedben, akkor nem fogják rádnyitni közben az ajtót, hogy: "Bocs, csak kezet mosok." vagy, ami rosszabb: "Bocs, pisilnem kell." - az egyedüllét egy új élet kezdete (az eddigiek alapján minőségi váltás is mindenképpen), egy kalandnak fogd fel, ami NEM tart ÖRÖKKÉ. Rengetegen vannak, akik megértő társra vágynak, akinek te tökéletes lehetsz. Előtted a világ, a lehetőségek tárháza.
Ne hagyd magad! Mindenkivel csak pont annyit lehet megtenni, amennyit enged. Te már túl messzire engedted a dolgot fajulni.
A melledet meg lehet csináltatni szilikonnal újból - legalább hasonlóra, mint volt.
Ilyen esetekben (ha pl. mellrák miatt amputálni kellett) akkor a plasztikát támogatja a TB is!
A csávót meg dobd ki.
Dobd ki a fickót, többet érdemelsz. Az előttem író által említett TB támogatásos plasztikát meg próbáld meg, amíg a hajad nem nő vissza rendesen, vegyél egy szép parókát, már nem lehet megállapítani hogy műhaj (sokan varratnak is hajtoldatokat, hajhosszabbítás az se látszik meg). A paróka ugyan kiadás, de a mellműtéted támogatja a TB.
Az önbizalmad ezekkel visszakaphatod, a pasast meg küld el a halál kaszára.
szia
Veled egyidős vagyok.Nagyon megértelek,ámbár én nem vagyok beteg, csak pszichésen. A fiatalok könnyen írják hogy ismerkedj, de nagyon nehéz, sőt szinte lehetetlen olyant találni, akibe megbízol, megfelel, és Te is neki.Nem vagyunk már tizen, huszon évesek, nem járunk diszcóba,a bevásárlóközpontba meg a főzés mellett lehetetlen ismerkedni.Interneten nem is szabad, jó abból nem sül ki. Bocsáss meg a barátodnak, hisz biztos szereted, csak most el vagy keseredve.Hasonló cipőben járok.Gyógyulást, és boldogságot!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!