Hogyan viseljem el a párom keresztlányát?

El kell döntened, hogy megbarátkozol-e vele, vagy sem. Ha igent mondasz, akkor alkalmazkodnod kell a gyerekhez, az ő szintjén kell gondolkodnod, így rájöhetsz arra, mi érdekeli. Például megfogsz egy játékot, és megmutatod neki. Vagy magadnál tartod, és akkor ő megy oda hozzád a játék miatt. Ekkor odaadhatod neki, mire nézegetni fogja, akkor nem fog sírni, stb. Gügyögni nem kell neki, szerintem hülyeség.

Persze az is fontos, hogyan nevelik a gyereket, bár nem tudom, 1,5 évesen mennyire van még a szülőnek befolyása a gyerek jellemébe.

Viszont ha nem vállod azt, hogy megbarátkozol a gyerekkel (amivel nincs semmi gond!) , akkor el kell mondani a párodnak, hogy a jövőbe ezzel számoljon.

Lehet, hogy a többieknek is jobb lett volna, ha a böribe mész inkább. Légy elfogadóbb! Szerinted a baratod örült a hisztidnek? Lehet, hogy a kislany foga jön, fajt valamije, de egy ilyet ki kell bírnod különösebb megrázkódtatások nélkül. Te is sírtál kiskorodban, én is, mindenki. Félóránként sírt...

Manapság mindenki a toleranciáról papol, ez tipikusan az az eset, amit elvisel az ember. Nem fogtok hetente találkozni ebben a sírós időszakban. A nagyszülők és a család gügyögése gáz, de nem elegendő ok arra, hogy egy magát nagylánynak képzelő kislány a száját húzza vendégként egy idegen családnál.

Saccra max 20 lehetsz, érzelmileg 16. Nem ítéllek el, előfordul, csak gondold át még egyszer.