Muszáj elmennem a keresztlányom esküvőjére?

Én elmennék...Írtad ugyan, hogy nálatok nem erős a kötelék, de akkor is keresztanya vagy. Nem lett volna kötelező annak idején vállalni a feladatot, de ha már vállaltad akkor kötelességed megjelenni és azt viszel, amit gondolsz. Hogy a Ti lagzitokon mennyien voltatok az nem tartozik ide. Az igaz, hogy illett volna a keresztlányodnak meghívnia...Amúgy a kapcsolattartás két félen múlik, gondolom Te se nagyon igyekeztél tartani a kapcsolatot.

Sajnos az én keresztapám sem jött a lagzinkba, pedig Ő rokon, anyám testvére. Nekem nem hiányzott, mert egy görény, alkoholista, szavakkal nem is illetném, de mégis fáj, hogy az anyám legközelebbi rokona..., anyám miatt fájt.

Lényeg a lényeg, ha elvállaltad a keresztszülőséget, akkor kötelességed megjelenni. Szerintem.

Ez nálam úgy működött, hogy az utóbbi években nem nagyon tartottuk a kapcsolatot a kereszt szüleimmel, de régebben, főleg gyerekkoromban, akkor sokat találkoztunk, az utóbbi években inkább nagy ritkán összefutottunk, akkor beszéltünk pár szót, de ennyi. Viszont amikor volt az eljegyzésem és az esküvőm, akkor személyesen hívtuk meg őket a férjemmel, az esküvőnkön ők voltak a násznagyok és a keresztapám a tanúm, mivel ezt nálunk így szokás. De mondjuk én tényleg nem mondhatom el, hogy csak 10-szer láttam őket életemben. Csak egyszerűen már nem járt úgy össze a család és eltávolodtunk.

Viszont a barátnőmnek mikor volt az esküvője, neki is olyan ember volt a keresztapja, akivel azért összefutottak néha-néha, mert egy településen laktak, de ezen felül semmi. Soha nem tartották a kapcsolatot. Ennek ellenére mégis a keresztapja ott volt az esküvőjükön és ő volt a násznagy. Mert hogy ugye ugyanonnan származunk a barátnőmmel és ezt nálunk tényleg így szokás.

De ha valaki nem tartja a kapcsolatot, illetve nem szokás náluk, akkor nem kötelező elmenni. Mondjuk semmi nem kötelező, csak illik, ha tényleg tartották vagy tartják a kapcsolatot.

Hisz ha valaki nincs megkeresztelve, akkor nincs is keresztszülő, tehát nyilván más lesz ilyen esetben a násznagy is az esküvőn, már ha szokás.

Én azt gondolom, ha a keresztlányodék így ragaszkodnak a szokásokhoz, akkor azért illett volna személyesen meghívni titeket az esküvőre, de azt mindenképpen, hogy felkérjenek a násznagyi teendőkre, már ha akarnak.

Nem tudom, mit tanácsoljak, én azt gondolom, ha el is mentek, annyi pénzt adjatok vagy olyan ajándékot vegyetek, amennyit a pénztárcátok elbír egy esküvői ajándéknak.

Nem, nem muszáj. Sehova sem muszáj menned, ahova nem akarsz. Ha nincs kapcsolatotok, akkor csak azért mennél el, mert a keresztlányod lett annak idején és mert ezen az ürügyön ő pénzt vár el tőled?

Ha meghívtak, akkor esetleg küldj egy szép képeslapot, amelyben gratulálsz és minden jót kívánsz nekik és ennyi. A te dömtésed, hogy leteszed a nyakadból a sózsákot, vagy cipeled tovább.