Rossz ember vagyok, ha így már nem tartom annyira vonzónak a páromat?

Tehát egy magára adó, tudatos és a dolgok eléréséért tenni akaró és tudó férfiből egy otthon netflixező, "jóvanúgy" tipusú ember lett.

Nem ebbe a férfibe szerettél bele és a leírásod alapján nem azért lett ilyen mert beteg lett vagy eltelt 30 év.

Ha emiatt kiszeretsz belőle én teljesen megértem.

(És ha egy férfi kérdezi, hogy baj-e, hogy már nem jön be neki annyira az időközben meghízott, letopisodott barátnője akkor ugyan ezt mondom.)

Saját tapasztalat (is), sajnos hajlamosak az emberek belekényelmesedni a kapcsolatba. A rossz hír, hogy csak akkor lesz változás, ha magáért akar tenni. Amíg benne nem fogalmazódik meg ez az igény, addig érdemleges változásra ne számíts. Úgy gondolom egyébként, hogy mindent meg lehet beszélni, de ehhez olyan partner is kell, akivel szót lehet érteni.

Szintén saját tapasztalat, de szerintem ti is erre haladtok, hogy ha nem lesz változás, folyamatos feszültséghez, majd szakításhoz fog vezetni a dolog. Nálunk nem a testi változás, hanem a lustaság, ez a "jóvanazúgy" hozzáállás volt a legszembetűnőbb, egy idő után pedig egyre kevésbé tudtam tolerálni. Gondold át szerintem, hogy valójában mi az, ami leginkább zavar téged a jelenlegi helyzetben. Lehet ez akár a teste is - attól, hogy felszínes gondolkodás, még érezheted így. Fontos viszont, hogy első körben magadhoz légy őszinte, így fogod tudni a másikkal is őszintén közölni a problémád, és ha ő is szeretné, haladhattok közösen a megoldás felé.