Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Érdemes lenne harcolni, vagy engedjem el?
Sziasztok,
Párommal mindketten 20-as éveink elején járunk. Másfél évvel ezelőtt ismerkedtünk meg egymással, már kezdetben sem volt zökkenőmentes a kapcsolatunk. Én akkoriban jöttem ki az előző kapcsolatomból, nekem ő eleinte csak menekülés volt, viszont tetszett hogy mennyire figyelmes velem és éreztem hogy szeret, îgy idővel én is beleszerettem. Sajnos még mielőtt bennem fordult volna a kocka, én egy alkalom erejéig lefeküdtem mással. Ezt el is mondtam neki őszintén, és kaptam tőle még egy esélyt. Ezután nem sokkal lett egy nem kívánt terhességem (a jelenlegi páromtól), ami mindkettőnket nagyon megviselt. Szóval elég sok minden történt viszonylag rövid idő alatt, erre még idén nyáron pluszban rá jött, hogy közben távkapcsolatba mentünk át. Megbeszéltük, hogy nem szeretnénk elengedni egymást, és eleinte minden rendben volt. Viszont egy ideje úgy érzem hogy eltávolodtunk egymástól, megszűnt köztünk az intimitás. Úgy döntöttünk tartunk pár hét szünetet, és átgondoljuk a dolgokat. Én nem szeretném elveszíteni őt és állítása szerint ő sem engem, viszont mindketten éreztük, hogy egy kicsit “kihűlt” a dolog az utóbbi időben. Ő nehezen nyílik meg az érzelmeiről, szerintem pedig a legfőbb oka hogy ide jutottunk a kommunikáció hiánya volt. Szerintetek érdemes lenne-e küzdeni érte, vagy pedig jobb lenne elengedni?
Az intimitás egyik legfontosabb része a szeretet kimutatása, ami szemtől szembe megy leginkább. Távkapcsolatban szinte garantált hogy idővel elmúlik az intimitás érzése.
Egy ölelés, egy puszi, egy simogatás sokkal többre képes mint sok órányi beszélgetés.
Engedjétek el egymást.
Túl fiatalok vagytok, és komolytalanok még (vagy csak te, róla nem sokat írtál.)
Küzdeni csak úgy érdemes, ha mindkét fél aktívan tesz érte. A távkapcsolat nem gáz addig, amíg vannak közös célok, ugyanakkor ha egy kapcsolat nem jó irányba halad, felgyorsítja a szakítás folyamatát. A szünet sajnos nagyon sokszor egyenlő a szakítással, csak könnyebb kimondani és így hitegetni a másikat.
27 F
8as: Az utóbbi hetekben változó volt hogy mit éreztem, volt amikor teljesen normális volt, volt amikor máshogy viselkedett. De mikor erre a beszélgetésre került sor, megint úgy éreztem hogy szeret, és ki is mondta hogy nem szeretne elveszíteni az életéből. Közben pár hete meglepett egy albérlettel is, ahol lehetünk közösen nála. Én a furcsa viselkedését be tudtam annak, hogy megviselték a történtek, az új élethelyzet , stb.
Én pesten sulizom, ezért kb. 2 hetente tudtunk találkozni
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!