Miért hiszik sokan, hogy az egyedüllét vagy a magány a legnagyobb probléma egy ember életében?

Idézem egy hasonló topikból az egyik választ: "a legjobb egy harmonikus kapcsolat, amiben viszonzott szerelem van, annàl rosszabb az egyedüllét, és még rosszabb egy nem megfelelő kapcsolat."

Ha te az utóbbiban vagy, mi akadályoz meg, hogy kilépj belőle? Ennél még egyedül is jobb.

Nem hiszik az emberek hanem tudják, azt is ezt is.

Mindenkinek a saját problémája a legnagyobb és legfontosabb.

egyeseknek az mint neked...ebben az esetben miért nem szakít? nem kell a rinya meg a hiszit hagyja ott.

Ja, hogy nem egyszerű elhagyni? Hát találni sem.

A vakoknak és a némáknak, süketeknek az a legnagyobb gondjuk, hogy nem látnak és nem hallanak és nem tudnak beszélni.

Aki hosszú ideje magányos, annak egy társa hiánya a legnagyobb probléma.

Társas lények vagyunk. A magány gyakran mérgez és egészségtelen, főleg olyannak, aki tapasztalt jobb napokat. Aki nem tudja milyen csak sóvárog utána.

Akinek meg volt múltja és abban élne még rosszabb.

Azonban egy mérgező kapcsolat valóban mérgezőbb a magánynál.

Két surolàs között , egy gyk kérdés befigyelt 😁

Kàr hogy ismètlès, mint amikor végigmesz ugyanazon a felületen többször.

Szerintem az a típus lehetsz , aki nem meri szóvá tenni a pàrjànak , és csak tür.

Gyere jövőheten is.

Akinek az a legnagyobb problémája hogy nincs párja annak, az a legnagyobb problémája hogy nincs párja. Aki éhezik annak meg nyilván ez a baja.

A párkapcsolati topikban nyilván előbbi és nem utóbbi fog sírni.

2: Ezt nagyon jól megfogalmaztad.

Ez a rész pl üt:

"Ja, hogy nem egyszerű elhagyni? Hát találni sem."

Mondjuk az én tapasztalatom az, hogy elhagyni még mindig könnyebb (válással a hátam mögött mondom ezt), mint normális, harmonikus kapcsolatot találni!

A válás, szétmenés csak egy döntés, amit következetesen végig lehet vinni. A pártalálásba már sokaknak beletört a bicskája, hiába akarják, hogy (jól) sikerüljön.