Mennyit kell elbírjon egy kapcsolat?

Hát. Így, hogy kiskamasz a gyereked, én azt mondom, ne add még fel. Mik azok a közös programok, amiken a párod nem vesz részt?

Ilyen korú lányom van, és most átgondolva, nekünk külön hármasban nincsenek is programjaink, de egyikünknek sincs rá igénye. Van külön programom a lányommal, van külön a párommal, de hármasban nem jellemző. A közös nyaralásokon is többen voltunk, mert a tágabb család is ott volt.

Ha a párod, mint társ, olyan amilyet kerestél, akkor gondolj arra, hogy a gyereked hamarosan teljesen leválik. És akkor megmarad a párod. Egy kiskamaszon bosszankodást én nem látok akkora problémának, főleg, ha igyekszik kezelni a helyzetet. Egy kiskamaszt sokszor a saját szülő is nehezen viseli el :) Talán ez nem "el nem fogadás" részéről, csak nem tudja jól lereagálni az új helyzetet, hisz neki nincs gyereke?

Nekem könnyű a helyzetem ebből a szempontból, mert a párom gyerekei idősebbek az enyémnél, mikor a gyermek éppen nagyon kamaszodik, mindig odasúgja, hogy kitartás, néhány év és normális lesz.

Szerintem egy beszélgetést azért megér a dolog, akkor elmondhatja a párod is, hogy mit gondol az egészről.

Azért azt már lehet látni a kiskamaszon is, hog ymilyen típus lesz, szerintem. Le fog-e válni vagy sem?

Számosítok, 12 a gyerekem. A párommal 3 éve vagyunk együtt, mostanra jutottunk el odáig, hogy a hét nagy részében nálunk alszik, a kisebbikben meg hazamegy, mikor hogy jön ki a lépés, tennivalók, külön program stb. Összeköltözés még nem opció, az én lakásom kicsi hármunknak, az ő háza messze, iskolát váltani meg nem szeretnék. De nem sietünk, gyereket már úgysem szeretnénk.

Ha a közös estéken a vacsoraasztalnál nincs különösebb probléma, akkor nem kell a kapcsolat végén gondolkodni szerintem. A kamaszodó gyerekből hamar mini felnőtt lesz, és akkor nem fog a párod sem az ismeretlen gyerekkel kapcsolatos helyzetekben őrlődni.

A gyerek kedvéért szervezett programokat meg nem kell foggal-körömmel hármasban. Amúgy is kell a külön töltött idő mindkettejükkel. Főleg, ha a program jellege nem vonzó egy férfinak. Akkor még az apa sem kell oda feltétlenül.

Én azt mondom, ne add fel, nem kell olyan tragikusan látnod még a helyzetet! Sok boldogságot! 11 voltam

(38N)

"Azért azt már lehet látni a kiskamaszon is, hog ymilyen típus lesz, szerintem. Le fog-e válni vagy sem?"

Erre sem vennék mérget. (13-as vagyok amúgy).

Férjemnél a lány egy tűzről pattant, önálló, belevaló, határozott 13 éves csajszi volt, amikor megismertem. Ehhez képest (én nem tudom, mi jött neki olyan 18-19 éves kora körül), átment egy teszetosza, nyámnyila, döntésképtelen valakibe, konkrétan az elkövetkező 10 évet "átaludta" a szülői házban. (Róla, pont róla azt gondoltam, ahogy lehet, tiplizni fog pedig).

A kérdező párjának a nevelésbeli hibákkal, és a kamaszos undoksággal van baja az eredeti leírás szerint.

Sok évig taníttatni kell, meg együtt lakni vele, igen. De az alap probléma megszűnik, ahogyan a gyerek nő egy kicsit. Erre céloztam a mini felnőttséggel.

A 16os válasz jó meglepő, de attól szép az élet, hogy mindenre van példa, meg az ellenkezőjére is :)