Jogos a felháborodása a páromnak? Én vagyok a nő, bár ez nem jelent sokat

Holnap lesz egy buli helyben és úgy volt, hogy közösen elmegyünk. Az előzőt is beígérte és mégsem mentünk mert fáradt volt. A munkahelyén baleset érte és elfertőződőtt a sebe ezért antibiotikumot kapott és nyilván ezért nem ihat alkoholt. Azt mondta, nem szeretne így jönni, de ha nekem van kedvem menjek nyugodtan. Arra számított, hogy azt mondom, hogy nem megyek, mert amikor mondtam, hogy jó, megkérdezem a csajokat egyből behisztizett és kiment a szobából. Kb 2 órával később odajött és mondta, hogy inkább ne menjek, mert neki nagyon rossz lenne, ha megint elmennék egyedül. (az előző bulira ahová mentem nem volt hajlandó jönni, hívtam többször is) Aztán elkezdte, hogy fordított esetben neki eszébe se jutna nélkülem menni főleg nem úgy, ha nekem nagyon rossz lenne az, hogy ő bulizgat nélkülem. Ő otthon maradna velem, mert neki én vagyok a fontosabb nem a buli.. Célzogatóan köhögött stb. Aztán azzal jött, hogy én nem ápolom miközben ő beteg. Nem akarom leszólni, szeretem imádom, de mit ápoljak egy belső fertőzésen? Végig célozgatott, hogy ő nem így tenné és rossz társ vagyok. Utána mondtam, hogy nem megyek mégis többször felhozta, hogy na ha rajtam múlna már holnap ilyenkor ott ráznám a fenekem. Nem jártam bulizni előtte, ez lenne kb a 4.buli amibe mennék. Mióta ismerjük egymást lehetőség sem volt a covid miatt, aztán egyszer mentem egyedül, mert nem akart jönni és "menj ha akarsz" (utána mondta milyen rossz volt neki) egyszer pedig együtt mentünk. "Majd lesz még buli, nem igaz, hogy nem tudsz most az egyszer (lol) itthon maradni"