Elkísértem a barátomat a sulijába, mert megkért. Ő viszont nem volt képes hazakísérni?

A barátomnak be kellett mennie délelőtt a suliba, és megkért, hogy menjek vele. Hát elmentem vele, bár nem volt sok kedvem. Útközben a buszon (merthogy 1 órás az út busszal a sulijáig-ráadásul át kell szálni) találkozott egy osztálytársával, és egész úton szinte hozzám se szólt, végig a haverjával beszélgetett. Aztán a sulijában (ahol kb 1 órát kellett várnom,halálra untam magam) találkozott még pár haverjával, és elhívták sörözni, beültünk félórára egy kocsmába (mellesleg utálom az alkoholt), ittak, persze még ekkoris tökre nem érdekeltem, mondhatjuk le se szart engem, a haverjaival dumált. Én próbálok beszélgetni a haverjaival is,de sosincs olyan téma amihez bármit is hozzá tudnék szólni, meghát én egy félénk lány vagyok:S:S, tehát kussba ültem és néztem ki a fejemből. Végre elindultunk haza... Már az éhenhalás közelében voltam, mert délután 2 óra volt, és nemettem még semmit aznap, mivel nem volt idő rá, gondoltam gyorsan meglesz,aztán hazajövünk kajálni. Csakhogy a kocsmázás miatt későbbi busszal kellett hazajönni, ami nem jön el az utcánkig, csak a barátom utcájáig. Én azt gondoltam, h akkor az a minimum hogy hazakísér, vagy valami, de ő hazament, énmeg egyedül gyalogoltam hazáig 40 percet üres gyomorral. Mikor elköszönt úgy reagáltam, hogy lássa rajtam, mennyire szarul esik, és bevágtam a "durcit". Szerintetek jogosan akadtam ki?

17/L