Ha valaki 8-4ig, a másik meg 3 műszakban van az a kapcsolat már eleve halálra van ítélve?

Dehogy :D

Mi 18 és 19 évesen jöttünk össze, a 4 év kapcsolatunk során nagyon sok olyan időszak volt, mikor tök ellentétes beosztásban dolgoztunk. Volt mikor én pultosként dolgoztam éjszaka, ő meg egyetemen volt nappali szakon + részmunkaidőben diákmunka. Amikor volt szabad pár óránk, akkor is találkoztunk, feltöltöttük egymást sok sok szeretettel. És visszagondolva bár néha nehéz volt, baromi jó érzés volt, hogy folyton hiányoztunk egymásnak. :)

Mióta összeköltöztünk (1éve) nyilván könnyebb, hisz itthon találkozunk mindig. Én most fixen 9-5ig dolgozok homeba, párom pedig teljesen változóan, van mikor délelőtt, van mikor délután, és havonta 4-5 alkalommal éjszakázik is. Mikor éjszakás akkor pont reggel és este tudunk 1 puszira találkozni, cserébe várjuk a másnapot, amikor több időt együtt lehetünk. Ha hétvégére beosztják, igyekszünk hétköznap tartani egy randis délutánt, mikor elmegyünk valahova kettesben.

Pár hete volt egy ilyen hetünk:

én hétfőtől péntekig fixen 9-5ig dolgoztam

ő hétfőn, kedden éjszakázott (fél-fél órára láttuk egymást), szerdán éjszaka után pihent és este elmentünk kajáldába, csütörtökön megint ment éjszakázni (fél-fél óra tali), pénteken pihent este pedig egy haverjával találkozott, szombaton 12 órázott.

Szerda délután és vasárnap voltunk együtt huzamosabb ideig, de teljesen rendben volt ez így is, örültem ha láttam :)

Szóval nálunk már évek óta jól működik, vannak könnyebb és nehezebb hetek, de sosem hanyagoljuk el egymást, találkozunk a barátokkal, élünk szociális életet, látogatjuk a családot és minden héten fixen van egy randis napunk, mikor kettesben programot csinálunk.

23L