3 hónapja vagyunk együtt. 7 éve ismerjük egymást. Azthiszem megtaláltam életem szerelmét, mégis problémák vannak köztünk. Mit tegyek?

Mi is élből távkapcsolattal kezdtünk, sosem volt konfliktus emiatt. Ha már itt problémák vannak, 3 hónap után, az komoly gond, kár erőltetni. És ahogy látom, őt nem is zavartatja, ha szakítanál.

Nem tudom, mi a gond a kapcsolatotokban, az, hogy te hisztizel (ne vedd sértésnek, csak tipp), akkor meg simán ne hisztizz.

1. Addig ki ne ejtsd a szádon a szakítást, amíg nem akarsz valóban szakítani. Ez mindennek az alja, megcsinálod párszor és minden maradéák bizalmat egy életre eltaposol. 24 éves vagy, nem egy 4 éves óvodás, szokj le ezekről az undorító játszmákról és érzelmi zsarolásokról. Meg úgy alapból a hisztiről, ha figyelemre is végysz, hisztivel pont nem azt a fajta figyelmet fogod megkapni, szóval saját magaddal cseszel ki.

2. Min tudtok ennyit veszekedni? Mi hiányzikneked, mi hiányzik neki? Mi zavar ennyire téged? Hogyan kommunikálod felé az igényeid? Hogyan kommunikálja ő felés az igényeit? Magadra veszel olyan dolgokat, amik tulajdonképpen nem rólad szólnak? Mi a pontos baj? Milyen elvárásokat támasztasz felé és miért pont ezeket várod el - ez tényleg fontos a lelked mélyén (ha igen, miért), vagy csak berögzült minta? Ezeket nem nekem kell megválaszolnod, hanem magadnak, szóval láss neki az önvizsgálatnak.

Amíg távkapcsolatban voltunk, mi is gyakrabban veszekedtünk. Én egyetemen, ő szintén egyetemen 200 km-rel arrébb. Ha én ráértem, akkor hiányoltam hogy nem ír. Amikor ő ért rá, akkor én voltam épp elfoglalt. Hétvégente ha találkoztunk, akkor be kellett osztani, hogy a barátainkra is jusson időnk, a családra is és egymásra is. Nem volt könnyű. Miután megszűnt ez a rossz felállás, azóta évente egy kisebb összezördülésünk van.

Azt meg ne mondogasd, hogy szakítani akarsz. Azt akarod ezzel elérni, hogy ő teperjen érted, bizonygassa, hogy ő mennyire veled akar lenni. Ez nem így megy. Gondolj bele abba, ha egyszer ő mondaná azt neked, hogy nem visel el tovább, legyen vége. Biztos magadba roskadnál.

Én sem értelek, megvan életed szerelme, az ideális pasi. Az első 3 hónap a legnagyobb szerelemről kellene szóljon, amikor az ember még az akadályokat sem látja, csak sétál a csillámporos erdőben.

El tudom képzelni, hogy féltékenykedsz, ragaszkodsz, követelőzöl, ki akarod sajátítani, ha már leírtad, hogy te kezeled rosszabbul a távkapcsolatot, az ilyesmit muszáj kezelni, ha hosszú távra tervezel vele.

Miért nem tudsz rajta kiigazodni, és mit jelent, hogy azt akarod, hogy úgy szeressen, mint te őt, egyáltalán min veszekedtek, főleg hogy a szakítás többször felmerült? Mit jelent a távkapcsolat, van terv a megszüntetésére?

Mi egy éve vagyunk együtt és kisebb nézeteltéréseken kívül nem volt semmiféle vitánk.

Ti 3 hónap alatt eljutottatok a totális háborúhoz és szakítással fenyegeted. Ha ő életed szerelme, jobb, ha összekapod magad (te kezeled rosszul nagyon legalábbis a leírásod alapján), mert ezt senki sem tűri sokáig.