Mit csináljak, ha megtaláltam a tökéletes pasit, tőlem majd' 2000 km-re?

Tavaly nyáron ismerkedtünk meg Spanyolországban,mind a ketten nyaraltunk.Akkor csak azt hittem,hogy hülyít,mert eléggé látszott rajta,hogy "divatsrác",mert csak márkás dolgok meg hogy olyan "minden nap más csajjal" típus,bár tényleg baromi helyes volt.

Flörtölt velem mindig,de más lányokkal is,szóval nem vettem komolyan.De utána vége lett a nyaralásnak és tudtam,hogy úgysem látom megint,bármennyire is tetszett.

Bejelölt Facebookon,ott néha beszéltünk és ezek a beszélgetések egyre csak sűrűsödtek és mostmár szinte minden nap hajnalig beszélünk és segít a nyelvvizsgás feladatokban és beleszerettem,de neki nem akartam mondani,mert csak furcsa lett volna és ő mindig mondta,hogy éppen milyen lányokat hülyít,meg láttam is Facebookon.

A nyáron néhányszor találkoztunk,mindig Ő jött Mo.-ra és nagyon jól éreztük magunkat.Nemrég meglátogatott és akkor végig csak kettesben voltunk és megcsókolt és azt mondta,hogy ezt már több,mint egy éve tervezi...Olyan cuki volt.Most is mondta,hogy meg akar látogatni megint,mert nem bír nélkülem meglenni...De mondtam neki,hogy én is mehetnék,de kb. kiröhögött,hogy ezt én se gondoltam komolyan,amikor a szüleim sötétedés után alig engednek az utcára,nemhogy egy másik országba,repülővel.

Jó,anyáék tényleg betegesen féltenek,de nem akarom,hogy úgy érezze,kihasználom,hogy folyton csak ő jöjjön.Azt mondja,hogy neki és a családjának nem számít annyira a pénz és amúgy is imád repülni,ne stresszeljem magam emiatt.

Nekem is nagyon hiányzik és örülnék,ha jönne gyakran,de mikor elmegy,akkor utána pár napig annyira szörnyű még ha folyton beszélünk is és gondolom neki is lenne jobb dolga,mint ingázni...Ő az első barátom és félek,hogy nem leszek neki elég jó,mert olyan lányokkal járt,hogy wow...Nem tudom,hogy mit tegyek,hogy ez az egész működjön.Tavaly nyáron ismerkedtünk meg Spanyolországban,mind a ketten nyaraltunk.Akkor csak azt hittem,hogy hülyít,mert eléggé látszott rajta,hogy "divatsrác",mert csak márkás dolgok meg hogy olyan "minden nap más csajjal" típus,bár tényleg baromi helyes volt.

Flörtölt velem mindig,de más lányokkal is,szóval nem vettem komolyan.De utána vége lett a nyaralásnak és tudtam,hogy úgysem látom megint,bármennyire is tetszett.

Bejelölt Facebookon,ott néha beszéltünk és ezek a beszélgetések egyre csak sűrűsödtek és mostmár szinte minden nap hajnalig beszélünk és segít a nyelvvizsgás feladatokban és beleszerettem,de neki nem akartam mondani,mert csak furcsa lett volna és ő mindig mondta,hogy éppen milyen lányokat hülyít,meg láttam is Facebookon.

A nyáron néhányszor találkoztunk,mindig Ő jött Mo.-ra és nagyon jól éreztük magunkat.Nemrég meglátogatott és akkor végig csak kettesben voltunk és megcsókolt és azt mondta,hogy ezt már több,mint egy éve tervezi...Olyan cuki volt.Most is mondta,hogy meg akar látogatni megint,mert nem bír nélkülem meglenni...De mondtam neki,hogy én is mehetnék,de kb. kiröhögött,hogy ezt én se gondoltam komolyan,amikor a szüleim sötétedés után alig engednek az utcára,nemhogy egy másik országba,repülővel.

Jó,anyáék tényleg betegesen féltenek,de nem akarom,hogy úgy érezze,kihasználom,hogy folyton csak ő jöjjön.Azt mondja,hogy neki és a családjának nem számít annyira a pénz és amúgy is imád repülni,ne stresszeljem magam emiatt.

Nekem is nagyon hiányzik és örülnék,ha jönne gyakran,de mikor elmegy,akkor utána pár napig annyira szörnyű még ha folyton beszélünk is és gondolom neki is lenne jobb dolga,mint ingázni...Ő az első barátom és félek,hogy nem leszek neki elég jó,mert olyan lányokkal járt,hogy wow...Nem tudom,hogy mit tegyek,hogy ez az egész működjön.