Mi a véleményetek? Mit tennétek a helyemben?

Az elején minden kapcsolat szépen indul. Ha már a randik is rosszak, akkor miért jönne egyáltalán össze két ember?

"Úgy érzem nem vagyok boldog, viszont nélküle sem tudok boldog lenni."

Pedig előbb meg kell tanulnod saját magad boldognak lenni, akár szingliként is, és utána párkapcsolatba lépni.

Ha folyton sérteget, az miért jó neked? Miért vagy vele?

Én a helyedben nem lennék együtt olyannal, aki folyton sérteget. Amúgy azért csinálja, mert féltékeny és azzal akar megtartani, hogy aláássa az önbizalmadat. Hiába szeret, ez nem egy egészséges kapcsolat és ezt te is tudod. Dehogynem tudnál boldog lenni nélküle, idővel továbblépnél és ennél sokkal boldogabb is lehetnél. Gondolj bele, nem lenne jobb egy olyan kapcsolatban, ahol nem sértegetnek, nem féltékenykedik ok nélkül a másik és ahol önmagad lehetsz?

Próbáltad helyrehozni a kapcsolatot, de nem sikerült. Innentől csak magaddal tolsz ki, ha továbbra is benne maradsz. Persze, lehet eleinte hiányozna, hiszen mégis csak 2 évig együtt voltatok, de hidd el, hogy idővel továbblépnél. Gondolkodj hosszú távban. Így akarod leélni az életed? Jobb nem lesz ennél, de rosszabb még lehet és minél tovább húzod, annál nehezebb lesz kilépni belőle.

Sosem veszekedtünk más emberek miatt. Nem értem a féltékenységet... ilyenkor örülni kéne végre, hogy vagytok egymásnak... 🤷‍♂️ a lényeg, hogy önértékelési gond... „nem vagyok magabiztos, nincs önbizalmam, határozatlan vagyok, ezért a páromban sem bízhatok meg, és folytom rettegnem kell, hogy egyedül maradok, mert nem vagyok elég jó, és mindig van nálam jobb”. Nyilván nem ez a konkrét gondolatmenet, sokszor végig sem futtatja az ember, hogy miért, de mégis próbálja védeni magát, a kapcsolatot az elképzelt külső betolakodók ellen.. (??) Érthetetlen, de így működik leegyszeeűsítve.

És ha jól veszem ki, nálatok mindketten hajlamosak vagytok erre, egyikőtök sem határozott. Ezen változtatnotok kell, lehetőleg együtt. Erősítsétwk meg egymást és magatokat!