Szerintetek egy kapcsolat dinamikáját, irányvonalát a férfi adja?

Nem feltétlenül értek ezzel egyet. Maradjunk csak az eljegyzésnél és a házasságnál.

Egy normális kapcsolatban a pár megbeszéli egymással mik az igények, mikor mit várnak el egymástól.

Ha esetleg a nő úgy gondolja, hogy pl. 3 év együttélés után meg kéne házasodni de ez nem történik meg, akkor simán elhagyhatja a férfit. Nem kötelező hagyni a nőnek, hogy 8-10 évig szórakozzanak vele és rabolják az idejét.

Ugyanígy nemet is mondhat a nő lánykéréskor, tehát ebben sem a férfi dönt. Az egy dolog, hogy ezeket a férfi kezdeményezi, de ez semmit nem jelent. A nő ugyanolyan mértékben dönt ezekben a kérdésekben.

Nem, ez esetenként lehet így, de nem általánosítható.

Az exemmel való kapcsolat pl úgy alakult, hogy én hívtam el első randira, utána én mondtam meg hogy mikortól járunk, és én is szakítottam a végén. Szóval én hoztam meg úgymond a döntéseket, ő meg elfogadta.

N

Világéletemben dominánsabb típus voltam, mind kapcsolatban, mind barátoknál, mind munkában. Szeretek hangot adni a véleményemnek, irányítani, szervezni dolgokat. Ez nem azt jelenti, hogy egy uralkodó, elnyomó hisztigép vagyok, mert pont ugyanannyira tartom fontosnak a külön töltött időt, én-időt, teret, magánszférát, mint a párom.

Ebből fakadóan a lassan 4 éves kapcsolatomban is szerintem főleg én irányítottam a dinamikát. Már úgy en-bloc a kapcsolatot is én kezdeményeztem, ha úgy vesszük, mert én nyomultam rá a születésnapi buliján, de hozzátenném, hogy már évek óta tetszett. :) Aztán én kezdtem el pecegetni az összeköltözést másfél év után... általában én szervezek programokat, randikat, mert ebben jó és kreatív vagyok.

Mellém úgy gondolom ilyen ember illik alapjáraton is, mert még egy domináns típus nem férne el ebben a lakásban. Zavar, ha bárki irányítani akar.

VISZONT a hétköznapi dolgokban való irányítgatást cserébe az ágyban visszakapom, ott abszolút párom dominál, imádom is.

Az eljegyzést már amúgy említette az utóbbi időben többször is, hogy 1-2 éven belül tervezi, az nyilván az ő feladata lesz, ebből nem engedek, de ő sem. Teljesen rábízom, jövőhéten is igent mondanék, meg 2 év múlva is. De nyilván ha már együtt lennénk 7-8 éve, akkor nem várnék még pluszba. Most bőven belefér, mert nagyon fiatalon jöttünk össze, 1 éve lakunk csak együtt, nem sietünk sehova.

22L

Én nem egészen így érzem. A lányokkal kapcsolatban az a sztereotípia él, hogy életük nagy célja az eljegyzés és csak erre vágynak a kapcsolat kezdete óta epekedve. Ez nálam nem így volt, és szerintem nem is így kellene lennie. A házassági szándék ugyanis egy komoly, életre szóló döntés, és szerintem nagyon fontos, hogy a nő is, a kapcsolat is megérjen rá. A lánykérés manapság tipikusan meglepetés a nő részére, és ennek van is varázsa, de azért ideális esetben ugyanannyit számít a nő akarata, mint a férfié. Magyarul csak akkor van eljegyzés, hogyha már biztos az "igen"-ben a férfi, hiába vágyna rá már korábban is. Siettetni viszont egyik felet sem érdemes.

A házasság, gyerekvállalás pedig végképp közös döntés, meg kell egyezni.