Van megoldás arra ha rá untam a kapcsolatomra?

Én esküszöm, nem értem az embereket, ezt most ne vedd sértésnek.

Unatkoztok, és az első gondolat a szex, mint megoldás, mi más? Rengeteg izgalmas dolog van, ami nem jár szeretővel.

Ha pedig a szenvedély hiányzik, azért te is tehetsz, nem csak a férfi. Inkább rá fordítsd azt az energiát, amit egy esetleges szeretőre szánnál.

# Én mondjuk ilyenkor szoktam bugyuta romantikus sorozatokat nézni:

https://www.youtube.com/watch?v=GwB39hBVcGo&list=PLuidrAcAGA..

Ahhoz, hogy ezt az érzést átéld nem kell szakítani.

Két lehetőséged van.

Vagy azért írtál ide,mert valóban tanácsot akarsz kapni,hogy ne utólag bánkódj ha rájössz hogy a szakítás ,félrelépés rossz döntés volt.Vagy azért,hogy valaki megerősítsen abban,hogy 25 évesen még mennyi lehetőséged van és inkább most élj még.

Azt fogod meghallani,amit igazából hallani szeretnél.

Majd 5-10-20 év múlva fogod biztosan tudni,hogy jól döntöttél e.

Hát én már jártam a te cipődben...

5 év után éreztem azt,hogy olyanok vagyunk,mint a nyugdíjasok.

Belevágtam a függetlenségbe.

Felrúgtam a rendezett kis életemet,volt egy pár éves ámokfutás az életemben.

Hogy az elsőnél voltam e túl szerencsés vagy az utána következőknél túl szerencsétlen azóta sem tudtam eldönteni.

Tény hogy a legjobb kapcsolatom volt mind közül az első,ha a 6-7. évet nem nézem.Az is tény,hogy fogalmam sem volt 23 évesen hogy kellett volna feldobni egy kapcsolatot.

Az meg sem fordult a fejemben,hogy milyen nehéz két embernek közös nevezőre jutni egy olyan problémával, amiről azt se tudtam,hogy létezik.

Kétszer annyi idős vagyok most,mint amikor "elment az eszem".

Sok időbe telt,mire egyáltalán rájöttem,hogy mennyi problémát én okoztam és közben a másikat okoltam,az is későn esett le,hogy az nem magától értetődő dolog,hogy a következő ember az életemben nem lesz legalább annyira jó,mint az előző.

40 fölött jutottam el odáig,hogy mindegy milyen probléma van,azt nem lehet megkerülni, szőnyeg alá söpörni,mert magától nem szűnik meg.

Az összes tapasztalat közül mégis azt tartom a legtöbbre,hogy ha eljut egy kapcsolat arra szintre,hogy hiányzik valami,akkor az miattam is hiányzik.

Azért én is tehetek valamit.

Én adnék egy esélyt az 5 év miatt.

Elmondanám a másiknak,hogy mi a helyzet és hogy szerinte/szerintem mit kéne tennünk..

Ha belátható időn belül érzed hogy van változás,hogy nem csak egyedül kapálózol,hogy jobb legyen,akkor te is látni fogod,hogy vannak menthető párkapcsolatok.

Ha nem működik,akkor meg sokkal könnyebb úgy kilépni,hogy tiszta a lelkiismereted, mert tudod,hogy többet nem tudtál volna belerakni.

A vér nem válik vízzé, ahhoz képest elég sokáig bírtad.

Szakítasz, pasizol, megpróbálod megint. Mások is ezt csinálják, amíg rá nem jönnek, hogy nem jön jobb, csak más.