Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Honnan lehet tudni, hogy érdemes-e folytatni a kapcsolatot a férjemmel?
Lakást vásárolunk és előjönnek a különbségek, ráadásul a szülők sem segítenek a helyzeten.
Több, mint 8 éve vagyunk együtt és szerintem nem vagyok jó hatással a férjemre és folyamatosan aggódom, mert szerintem nagyon rossz pénzügyi döntéseket hoz.
Nem a mindennapokban, de pár hónapja már keresünk lakást, a férjem minden lakást meg akar venni. Nincs kertje a negyediken van és nincs lift? Jöhet. 53 négyzetméter, fel kell újítani 50 millióért (nem Budapest)? Jöhet. Nincs út, de szép a kilátás, bár a tető lehet, hogy leszakad? Jöhet. Akár jó vétel akár nem. Az anyósomnak is mindegyik tetszik, ami elég közel van hozzájuk. (Az igazság, hogy ők tényleg jó közlekedésű helyen laknak és a saját házuknál ez szempont volt, de a lényeg, hogy nagyon nem egyeznek a prioritásaink és folyamatos feszültség van, ha tetszik neki valami, akkor 18-szor elmondja, hogy legfeljebb néhány év alatt fogjuk felújítani, mire én 18-szor elmondom, hogy a gyerekszülés mellett nem akarok felújítani és építkezni).
Az én szüleim meg nem akarják, hogy most vegyünk lakást (vagy, hogy ne jó befektetést vegyünk) és mivel 8 éven belül el akarjuk adni/ki akarjuk adni (feltehetőleg ha lesz, akkor az ingatlanár csökkenés kellős közepén), ezért szerintem is fontos lenne az ár/érték arány (is).
Épp ma megyünk(?) szerződni egy lakásra, amiben megegyeztünk az eladókkal.
Már eddig is nagy veszekedések voltak. Anyósom találta, és konkrétan összeveszett velem azon, hogy nem 24 órán belül akarom lerakni a foglalót, hanem szeretnék belőle alkudni. Persze a férjem is ezen a véleményen volt. Én meg azon, hogy két utcával odébb (mondjuk forgalmasabb helyen) azonos áron van hirdetve fél éve egy két szobával nagyobb lakás, saját kerttel.
A megtekintés és a foglaló lerakása között kevesebb, mint 3 nap eltérés lenne, de végig azt hallgattuk (szombaton néztük, ma raknánk le a foglalót), hogy
"mert meg fogják venni előletek",
"bezzeg ők milyen gyorsan intézték onnantól kezdve, hogy eldöntötték meg akarják venni",
"ha meg akarjátok venni, akkor ne alkudozzatok, hanem vegyétek meg",
"jó, hát ha nem akarjátok megvenni, akkor mondjátok azt, de ennél jobbat úgysem fogtok találni".
Az alkudozásra a szülőket nem vittük, mert a férjem nem akarta, hogy beleszóljanak a szüleim, mert gyereknek érezné magát miatta (ez jogos, mert a szüleim tényleg azt gondolnák, hogy ez az ő felelősségük és feladatuk), de mivel nem voltunk már akkor sem egységes állásponton, ezért sokkal rosszabb alkuval álltunk fel, mint amire számítottam.
Ma mennénk aláírni a szerződést, de az előbb kiderült (mert rákérdeztem, hogy utánanézett-e), hogy a férjem felvett egy állami juttatást (ezt tudtam), és ha nem teljesülnek a feltételek, akkor vissza kell fizetni pár millió forintot. Én eddig azt hittem, hogyha bukja a feltételeket, akkor sem kell semmit visszafizetni. (Később kiderült, hogy én tudtam jól, csak ő nem nézett utána).
Ezek után a helyes dolog az lett volna, hogyha utánanézünk a feltételeknek (mondjuk ezt felvetettem, csak ugye épp munkaidő van - nekem is, mégis a hitelt intézem -, majd munka után megnézi, de lassan több, mint egy éve) helyette itt nálam eldurrant minden. Miután fél éve számoljuk, hogy mennyi pénzünk van lakást venni és ilyen árban nézegettük a lakásokat, kiderül, hogy több millióval kevesebbel kéne számolnunk, mert lehet, hogy vissza kell fizetnünk egyszer csak 5-6 milliót.
Gondoltam, hogy akkor megnézem, hogy más mennyiért csinálja meg a férjem feladatának a dokumentációját, mert még azzal is jobban járunk. Mikor a férjem ez ellen tiltakozott, akkor "közöltem" vele, hogy
- nem bízok benne, hogy befejezni a feladatot (már majdnem elkezdte, maga
a feladat két éve kész van)
- elválok, ha nem sikerül neki és nem bíz meg mást a dokumentáció megírásával,
- hogy ma este megcsinálunk egy tervet és ha nem tartja a határidőket, akkor felbérelünk valakit aki megcsinálja helyette
- vagy nem veszünk lakást
- visszamondjuk a lefoglalt nyaralást és 3 évig nem megyünk nyaralni, hogy összejöjjön a hiányzó összeg fedezete.
Persze utána kiderült, hogy nem is igaz és minden úgy van, ahogy utánanéztem. Ettől függetlenül nem tudom, hogy hogyan tegyem jóvá, jóvá tudom-e tenni, érdemes-e jóvátenni, vagy annyira idegileg instabil vagyok, hogy párkapcsolat sem kellene nekem és a férjem jobban járna, ha szakítanék.
Azt sem tudom, hogy hogyan maradjak nyugodt, amikor úgy érzem, hogy nem erősítjük, hanem gyengítjük egymást.
Ti mit tanácsolnátok mit tegyek?
Köszi!
Összefoglalva, egy rettenetesen stresszes helyzetben vagyunk, mert nem csak lakást veszünk, hanem még a szülők is idegesítenek minket.
Ebben a helyzetben a férjem benyögte, hogy miután most "kinullázzuk magunkat" (fél éves tartalék azért marad), lehet, hogy 3 éven belül még 5-6 milliót ki kell perkálni, amiről nem tudtam.
Mire mondtam neki, hogy
1. Nézzen utána, hogy igaz-e, hogy ki kell fizetni ezt a pénzt, de dolgozott, úgyhogy majd mielőtt megyünk az ügyvédhez letenni a foglalót megnézi
2. Elkezdtem keresni valakit, aki megcsinálja helyette a feladat végét, mert neki nem lesz rá ideje (április vége a határidő), de ezt ő sértőnek érezte
Elkezdtünk veszekedni, ahol elvesztettem a fejem és a következő mondatok hagyták el a számat: Gondoltam, hogy akkor megnézem, hogy más mennyiért csinálja meg a férjem feladatának a dokumentációját, mert még azzal is jobban járunk. Mikor a férjem ez ellen tiltakozott, akkor "közöltem" vele, hogy
- nem bízok benne, hogy befejezni a feladatot (már majdnem elkezdte, maga
a feladat két éve kész van)
- elválok, ha nem sikerül neki és nem bíz meg mást a dokumentáció megírásával,
- hogy ma este megcsinálunk egy tervet és ha nem tartja a határidőket, akkor felbérelünk valakit aki megcsinálja helyette
- vagy nem veszünk lakást
- visszamondjuk a lefoglalt nyaralást és 3 évig nem megyünk nyaralni, hogy összejöjjön a hiányzó összeg fedezete.
Fuh, könyvet nem akarsz írni?
Ne vegyetek közösen lakást, kérlek.
Pontosan 4 emberrel több szól bele a kettőtök dolgába, mint amennyinek kéne. Kit érdekelnek a szüleitek? Ti fogtok ott élni, nektek kell, hogy tetsszen, minden más külső körülmény nem fontos. Hogy akarsz így szülni? Képzeld el azt a szitut, hogy a védőnő a-t mond, a gyermekorvos b-t, anyós c-t, anyád d-t. Kire hallgatsz?
Nem tudom, mennyi idősek vagytok, de én a helyetekben ezt csinálnám: albérlet vidéken, messze a szülőktől. Ismerjétek meg egymást igazán, kettesben, nem mások véleménye alapján. És ha kitisztult a kapcsolatotok és stabil, akkor kezdjetek el babán és házvásárláson gondolkozni.
El kéne fogadnod, hogy a férjed nem az az intézkedős ember. Nem tudja kideríteni, vissza kell-e fizetni azt a pénzt, jobb, ha máskor te deríted ki.
Viszont ezeket ne úgy dörgöld az orra alá, hogy ő h..lye, mert ezt nem képes megcsinálni. Más alkat, másban jó.
Ami engem eléggé szíven ütött, hogy te azt mondtad neki (nem tudom, komolyan gondoltad-e), hogy elválsz tőle, ha nem csinálja meg azt a dokumentációt vagy mást nem bíz meg vele.
Ez az a mondat, ami miatt én is azt mondom: egyelőre nem kéne nektek közös lakás, csak közös bérlemény. Éljetek együtt, ismerjétek meg egymást jobban, aztán majd alakulnak a dolgok. Nem biztos, hogy ti egymásnak vagytok teremtve.
Titeket mindkettőtöket a szüleitek irányítanak, vagy legalábbis befolyásolnak. Le kéne már szakadni róluk és elküldeni őket a ptsába, hogy még jó szándékból se akarjanak belepofázni az életetekbe.
Kérdezzétek meg a szüleiteket arról, hogy amikor ők annyi idősek voltak mint ti, az ő szüleik beleszóltak-e az ő életükbe ugyanennyire, mint ők a tiétekbe.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!