Milyen jelei voltak a bántalmazó kapcsolatnak, amelyek fölött eleinte elsiklottatok, de már t.udjátok, hogy figyelnetek kellett volna rájuk?

Agresszív, tehát elfeledve. Nem randiznék vele többet.

Viszont, aki pofont ad az "elsózott levesért", az másban is primitív proli,

ezért kizárt, hogy a környezetemben egyáltalán megfordulhatna, nem hogy

vele éljek.

Engem sosem ütött meg, de a bántalmazásnak más formája is van.

Az öltözködésemmel kezdődött, eleinte csak próbált rávezetni, hogy máshogy kéne. Aztán egyre indulatosabban.

Aztán lehetne más a hajszinem is, mikor jogsit szerettem volna,akkor közölte, hogy minek az nekem, úgyse vagyok rá képes, hogy megtanuljak vezetni. Mikor jelentkezni akartam egy állásra, akkor szintén, miért pont az, úgyse bírnám.

Az állást bírtam, és bírom most is, ő viszont nincs az életemben már vagy öt éve.:)

Az első hónapokban nagyon kedves volt, és jól éreztem neki köszönhetően magamat a bőrömben.Azzal kezdte, hogy ő nem olyan jó, mint amilyennek számomra tűnik. Aztán egyre többször beszélt velem csúnyán és ordítozott olyanokért, mint például, hogy a cukrászdában még nem választottam sütit, de a pincér kb 1 perce adta oda az étlapot, emiatt életképtelen idiótának hívott. Vagy amikor azért ordított rám, hogy milyen zenét hallgatok a saját otthonomban, ez fordítva is előfordult, csak akkor nála voltunk, tanultam a vizsgámra és ordítatta a hangfalat, én meg csak megkértem, hogy nem lehetne ezt picit halkabban. Akkor azért ordított, hogy az ő házában azt és úgy hallgat ahogy ő szeretné. Vagy nem engedte, hogy a barátaimmal találkozzak. Utálta a családomat. Nagyon csúnyán beszélt időnként róluk. Egy idő utána akármit csináltam, én voltam a lusta, az idióta. Ennek köszönhetően egy nagy rakás trutyinak éreztem magam, aki semmire sem jó.

Tettlegességig sosem fajult a dolog. Ő a verbálisan bántalmazó típus volt. Három év után szakítottam vele.

2. Vagyok.

Nagyon sok minden volt még. Másfél évig bírtam. De utána két évig nem volt kapcsolatom.

Pl: szociális munkásnak tanultam. Közölte, hogy az ilyen emberek mint én, teszik tönkre a világot.

Pár hetente jött haza egy barátnőm, olyankor beültünk valahová. Tehát nem is bulizunk, csak valahová beültünk, ilyenkor mozdultam ki egy kicsit

. Mindig be kellett számolnom arról, hogy hol voltam, kivel beszéltem, mit beszéltem. Mit ittam, mennyit ittam és mekkora volt a pohár. Ha nem ittam meg mind, mennyit hagytam benne. Nem mertem már alkoholt inni, azt hozzáteszem.(nem mintha alkesz lettem volna) Egy pohárral sem. Nehogy kiakadjon. Aztán mikor hazajöttem,(sosem voltam kesoig) mindig első dolgom volt neki mindenről pontosan beszámolni.

Több opciót is bevetettem: jöjjön velem-- nem, mert nem bírja a barátnőm. Menjünk együtt haza,és láthatja, hogy semmi rosszat nem csinálok. mert ő is kimozdult olyankor--nem. Hogy miért azt nem tudom.

Elmentünk együtt egy hosszú hétvégére. Adni akartam neki egy puszit, és megfogtam a kezét. Erre a reakciója: mi van?? Mondom csak egy puszit akartam. "akkor álljál elém ide b.zdmeg". Ennyit mondott.

A végére egy idiótának, egy semminek éreztem magam.És mindig csak én voltam a hibás mindenben.

Aztán ez a kenyszeresseg, hogy mindig mindenről pontosan beszámoljak bennem maradt, a következő kapcsolatomban is. Ott vilagosítottak fel, hogy ez azért nem teljesen normális.(amit én valahol tudtam, de ebben éltem) És ebben a formában nincs rá szükség.

Nálunk se volt fizikai bántalmazás. Azt nem tudom, hogy később lett volna-e, de szerintem nem, mert én voltam az erősebb 😂

De pl.még a kapcsolat előtt említettem, hogy egy pasim úgy hagytam el, hogy megütött, és 1 perc múlva már nem laktam ott. Erre mondta, hogy azt nem hiszi, hogy "csak" emiatt otthagytam, biztos volt más is. Ez mondjuk ma már erősen red flag lenne.

Aztán amik miatt egyszerűen "hangulatembernek"gondoltam,már tudnám, hogy nem, ez baromira nem egészséges, hogy látható ok nélkül egyik pillanatról a másikra lesz nyugodt,vidámból őrjöngő idegbeteg.

A ritka, de annál elfajultabb veszekedés is gyanús lenne.(Minden ép érv helyett agresszívan becsmérel pusztán azért, mert egy jelentéktelen apróságban más a véleményem.) Ez max.évente 1x fordult elő, de az is sok! A helyes szám a nulla.

Teljesen normális gesztust betolakodásnak értékelt.Ez rendszeres volt, de nagyon konkrét példát nem szeretnék írni. Olyan szintű, hogy mondjuk kiesik valami a zsebéből, egy idegen észreveszi, visszaadja, de nem megköszöni, hanem szidja, hogy minek szól bele, az emberek mindig másokkal foglalkoznak stb.(Ezt szerintem arra használják, hogy erősítsék a csapategységet. Vagyis mi vagyunk együtt, mindenki más ellenünk.) Amúgy is jellemző volt a túlzott általánosítás mindennel kapcsolatban.

Illetve, amit a hármas írt, annak hangoztatása, hogy ő nem jó ember(mindenki el volt tőle ájulva amúgy, olyan álarca volt.)Azt nem gondoltam, hogy ez ilyen áltálános, hogy negatív dolgokat állítanak magukról, de valószínűleg azért csinálhatják, hogy később saját magad kezdd hibáztatni, hiszen ő szólt, te vagy a hülye, hogy nem vetted figyelembe...

A kapcsolatunk elején külföldön voltunk, ki ki a saját részét fizette, beültünk egy szórakozóhelyre. Amikor mentünk volna haza, kiderült, hogy minket lehúztak valamennyi összeggel, de nem volt hatalmas összeg, csak a belépőre többet kértek tőlünk. Mivel én beszéltem azon a nyelven, azt akarta tőlem, hogy kérjem vissza a pénzt és mivel én nem akartam cirkuszt, másnapig nem szólt hozzám (hozzáteszem maximum egy ezresről volt szó).

Később mindig cirkuszt csinált, ha pénzről volt szó. A pénz volt az elsőszámú szerelme, én viszont az ellenkezője vagyok. Nem szórom a pénzt, sőt nagyon is tudok takarékoskodni, de nem fillérezek a burkolóval vagy a postással. Ha valamit ki kellett fizetni, azt kifizettem és nem kérdőjeleztem meg, hogy ez miért ennyibe került.

6# vagyok ismét.

Azért írtam ezt a bántalmazott rovatba, mert egy kacsolatban vannak intő jelek. Vannak olyan tipusú emberek akiről észre sem veszed, hogy mivel bántalmaz. Nálunk főleg a pénz volt az ami miatt megromlott a kapcsolatunk. Ez is a bántalmazás egyik formája, amikor a pénzével meg akar vásárolni vagy uralkodni akar valaki felett, mert ő megteheti, mert ő többet keres.