Egyeseknek a szenvedés miért egyenlő a boldogsággal?

Ezt úgy hívják, hogy mazochizmus. ^^"

Első vagyok : sok ember inkább szenved, mint hogy gondolkodnia kelljen azon, hogy hogyan kell viselkedni egy párkapcsolatban, és itt lényegtelen, hogy az a párkapcsolat meddig tart. Lehet, hogy fél attól, hogy kompromisszumokat kellene kötnie, vagy úgy érezné, lekötelezte magát, esetleg nem tud szeretni, és csak a szex lehetősége az, amit meglát egy lányban. De lehet, hogy félénk, nem volt még barátnője, és úgy érzi, nem áll készen egy kapcsolatra, ebben az esetben belül még nagyon gyerek. Majd felnő, ha képes vagy rá, akkor várd meg, próbáld rávezetni, hogy egy párkapcsolat nem a világ vége, és talán sikered lesz.

Első vagyok megint. Lehet, hogy azt hitte, hogy majd Te kapásból ágyba bújsz vele, vagy valami, amikor meg látta, érezte, hogy beleestél, inkább úgydöntött, felszívódik. Talán még senki sem volt belé szerelmes, és ettől megijedt. Amikor belém először szerelmes lett egy fiú, elmenekültem, mondjuk csak pár napra, és tisztára szívrohamot kaptam. Nem tudtam, hogyan mondjam meg neki, hogy én nem szeretnék kapcsolatot, mert ugye empátia, engem is hagytak már ott úgy, hogy elmenekültek mert szerelmes voltam.

Az első nagyon jó tippeket ad :), én fiú vagyok, alakulóban van egy kapcsolat, tudja h tetszik nekem, én is tudom hogy bejövök neki, de mikor ráterelem a témát, csalafintán mosolyog egyet, és olyan semmis, de mégis mindent mondó választ ad, amiből letudom szűrni , mi a szitu :), És már szinte meghalok érte :D,és egyszerűen addig nem nyugszok, amíg végre meg nem kaparintom az angyalom :)