Nagyon elrontottam, mit tehetek?

Sajnos nálunk a gyerekvállalás nem úgy sikerült ahogy terveztük/terveztem.

rettenetesen elszúrtam a dolgokat mert szülés utáni depresszióban szenvedetem nagyon sokáig amit akkor nem is vettem észre. Sajnos a probléma az volt hogy nem hónapokról beszélünk hanem évekről egész pontosan 3 évről szex és minden nélkül. Ez alatt az idő alatt sokmindenen keresztülmentünk és ez a barátomat rettenetesen megviselte mert teljesen elhanyagoltam pedig ő mindig mellettem volt. Nem fogok szépiteni minden mögé bújtam csak hogy ne keljen lefeküdnöm vele mert egyszerüen nem kivántam sem őt se a szexet, bezártan éreztem magam hogy az életem megszünt és csak ez vár rám a továbbiakban pedig ő mindenből kivette a dolgát amiben csak tudott munka mellet is. Eltelt majdnem 2 év szülés után és jött a covid már 2.5 éve nem volt közöttünk semmi testi kapcsolat terhesség alatt sem kivántam és hogy ne legyen anyagi problémánk kiment külföldre dolgozni. Ami alatt kint volt és kint is van még én megcsaltam egy sráccal többször is... amit most már rettenetesen bánok. Erről ő nem tud de borzasztóan érzem magam de az biztos ha megtudná főleg az elmúlt 3 év után ezt biztos hogy elhagyna és amilyen lelkiállapotban van azt sem tartom kizártnak hogy többet nem is látnánk őt a gyerekkel. Soha többet eszembe se jut ilyet csinálni de nem akarom hogy a fiam apa nélkül maradjon. Tudom baromi komplikált és az hogy minek érzem magam mindezek után azt elmondani sem lehet.... Szeretem őt nagyon , mindig számithattam rá de valahogyan egyáltalán nem kivántam sehogyan sem. 1 hónapja hazajött látogatóba és nem tudott és nem is akart hozzámérni. Ismerem őt és láttam mennyire tönkretette ez az egész nem arról van szó hogy engem nem kivánt volna hanem nem volt benne semmi késztetés a szex re és ezt telefonon is többször mondta hogy ez a 3 év rettenetesen tönkretette őt fizikálisan vagyis nem működik neki. Én azt hittem hogy csak viccel de ez nem vicc. Ezek után meg belesem mertem gondolni hogy miket tettem....

Szó szerint szánalmas vagyok mert nőként a saját családomat kockáztattam és rontottam el úgy hogy a párom egy roncs lett én meg a tudat miatt hogy innentől már nem ugyan az mint régen belemenekültem egy semmibe csak azért hogy érezzem hogy milyen volt élvezni az életet mint régen.

nem vagyunk kamaszok mind ketten 30+ és 2 héten át ameddig itthon volt 1x sem volt merevedése úgy hogy láttam rajta hogy 3 év után valami tönkre ment benne amit ő is folyamatosan mondott ez a lelkét teljesen tönkretette hogy nem tartja magát már férfinak.... Na itt szakadt el a cérna nálam.... Itt majdnem elmondtam neki azt hogy mit csináltam de belegondoltam hogy ha elmondom akkor azzal borzasztó nagy kárt fogok okozni.

Ezt most ki kellet irni magamból olyan nőknek akik hasonlóan voltam terhesség alatt vagy szülés után vagy lesznek a jövőben és olvassák hogy sose kövessétek a példám...