Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi a megoldás, ha a párom nem akarja engedni, hogy befejezzem az egyetemet?
28 éves vagyok, 20 évesen kezdtem az egyetemen, de megcsúsztam vele, majd amikor már csak 1-2 tárgyam + szakdoga lett volna hátra, abbahagytam végleg. Éppen haláleset történt a családban, és mellé még anyagilag is összeomlott a család, szóval sürgősen el kellett mennem teljes munkaidőben dolgozni.
A párommal 2 éve vagyunk együtt, 1 éve együtt is élünk.
Most jutottam el oda, hogy nagyon zavar, hogy színvonaltalan irodai kulimunkát végzek, nem tudok ebbe beletörődni, és nagyon hiányzik, hogy abban a szakmában dolgozhassak, amit eredetileg tanultam. écs csináljak valami olyat, amivel hozzátehetek a világhoz. Jelentkeztem újra az egyetemre, és ha felvesznek, akkor beszámíttatom az elvégzett tárgyaimat, és 1-2 féléven belül le tudok diplomázni.
A párommal közöltem ezt, és azonnal kiakadt, hogy vele nem beszéltem meg, és hiába nincs szó arról, hogy otthagynám a munkahelyem a tanulás miatt, sem arról, hogy tandíjat kellene fizetni, egyszerűen hallani sem akar a dologról. Szerinte erről én már lecsúsztam, és visszataszító, hogy mások erejükön felül teljesítenek és időben elvégzik sokkal rosszabb háttérrel is mint én, én pedig a 20-as éveimet végigvergődve szenvedek össze egy diplomát 30 éves koromra, és erre még büszke is akarok lenni majd rá, és különben is, senki nem garantálja, hogy most majd nem hagyom megint abba. Szerinte szembe kellene néznem azzal, hogy elrontottam, nem éltem a lehetőségekkel, hiába toltak a fenekem alá mindent a szüleim, és tessék csak szépen dolgozni olyat, ami jut. Olyat is mondott, hogy az is kicsit visszataszító, hogy nő létemre ilyenek fogalmazódnak meg, hogy valós karrier, magas szintű diploma nélkül egy kulimunkás senki vagyok, lassan 30 évesen mégis mit akarok, miért nem a családon jár az eszem, meddig akarok még szórakozni.
Az a durva, hogy soha nem volt egyetlen hasonló beszólása sem, igazából a 2 év alatt alig volt konfliktusunk, de most meg már ott tart a dolog, hogy ha nem törlöm a jelentkezésem, akkor mehetek is már holnap, ahová akarok, mivel az ő lakásában élünk, ő keres többet, és ő ebben az egészben nem támogat.
Hogyan lehetne dűlőre jutni? Van valami tanácsotok?
Az kizárt, hogy töröljem a jelentkezésem, az nem opció, hogy ne vigyem véghez, amit terveztem, el fogom végezni az egyetemet.
Valahogy meg lehetne egyezni, vagy semmi értelme már az egésznek?
Végig sem olvastam, csak az elejét, plusz lattam azt az infót, hogy dolgoznál mellette tovább, nem rá lennel szorulva.
Nincs kérdés, semmi köze hozza amugy sem. Folytasd, végezd el.
Én 28 után kezdtem el az egyetemet. Levelezőn, munka mellett. Szinte végig jeles vizsgákkal.
Na de te mégis mit akarsz ezzel? Emlékszel még egyáltalán valamire abból, amit 8 éve tanultál? Ha meg is kapod a papírt, nem fog sokat érni. Nehogy azt hidd, hogy a diploma megnyitja a munkapiacot előtted. Diplomás hirdetéseknél is mindenhol ott van a 3-5 év szakmában lévő munkatapasztalat, mint elvárás. Aztán, ha megtudják, hogy 8+ év kellett neked hozzá, rögtön nemet mondanak. Nem akarom letörni a szárnyaidat, de reálisan nézzed a lehetőségeket.
Az nem igaz, hogy elkéstél, de a papír mellett sok önfejlesztésre van szükséged. Hozzad naprakészre a tudásod. Illetve keressél olyan munkát, ami azon a szakterületen van. Lehet kuli munka, nem érdekes, de azon a területen legyen!
A barátod hozzáállásának oka lehet. Talán neki nincs diploma és ez által kevesebbnek érezné magát?
Figyelj. Az egyetemet MINDENKÉPPEN be kell fejezd, ha már elkezdted, ÉS ha szeretnél abban dolgozni. Ez tiszta sor. Ebben senki nem korlátozhat, senkinek nincsen joga visszahúzni. Ez csak és kizárólag RÓLAD szól.
A pároddal kapcsolatban nagyon az az érzésem, hogy leginkább az a baja, hogy esetleg a közösen eltöltött minőségi idő rovására mehet a dolog. Munka és tanulás együtt sokat kivesz majd belőled. Annyit mondj neki, hogy nem ŐELLENE, meg a KAPCSOLTOTOK ELLENÉBEN akarsz az egyetemre menni, hanem MAGADÉRT cselekszel így. Mert nem akarsz egy irodában meggebedni egy olyan állásban, amiben nem érzed jól magad. És nem azért nyomattad x éven keresztül, hogy veszni hagyd a dolgot. Mondd el azt is, hogy ezt a gusztustalan parancsoló hangnemet nem tűröd el attól az embertől, aki állítólag szeret téged. Nem a sámlija vagy, meg a széke, hogy ide-oda rakosgathasson kedvére!
Ha ezt megérti, ÉS tartja magát ahhoz, hogy nem akar lekorlátozni a továbbiakban, csak emiatt ne szakíts vele. Fektesd le viszont a szabályokat, amely mentén RÉSZEDRŐL tud működni a kapcsolat a továbbiakban. Ha nem, akkor megszabadultál egy infantilis sötét bunkótól. Ami szerintem több, mint jó dolog. Te ezen az egészen csak nyerhetsz.
Az legyen az én bajom, hogy mennyit ér a papírom, és mennyit érek majd a munkaerőpiacon, hogyan adom elő magam. Igen, emlékszem arra, amit tanultam, és igazából megvan az a tudásom, ami azoknak van, akik elvégezték, mivel két szabadon választható tárgyam hiányzik csak + a szakdolgozat, tehát az egész szakmai törzsanyagot elsajátítottam már rendesen egyszer.
Amúgy van még állami félévem, szóval diákhitel sem kellene.
"A pároddal kapcsolatban nagyon az az érzésem, hogy leginkább az a baja, hogy esetleg a közösen eltöltött minőségi idő rovására mehet a dolog. "
Akkor ezt kellene mondania, nem azt, hogy nő létemre korcs vágy az, hogy szeretnék hozzátenni a TUDÁSOMMAL a világhoz, és szeretnék a munkámban is kiteljesedni, mert így "kissé" félremegy a dolog, olyannyira, hogy nem is hiszem, hogy az idézett dolog a baja. :)
Tényleg nem látszott a 2 év alatt, hogy ilyen, önbizalomhiányos húzásai voltak ugyan, de rosszindulatot és sovinizmust soha nem közvetített ezekkel.
Amúgy neki is van diplomája.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!