Mit tennétek? Pasim jó ideje nem dolgozik, nem is igazán erőlteti meg a magát a keresésben se. Mennyire viseltek el ha a párotok otthon van, játszik, iszik, elmegy barátokkal iszogatni, de csak te dolgozol?

Vagy leültök komolyan beszélni és elmondod neki kerek perec,hogy szedje össze magát mert nem,hogy apának nem lesz jó de még férfinak sem nevezhető az akit a barátnője tart el ilyen szinten.

Vagy megmondod neki amit egyik előző hozzászóló írt,hogy vagy keres munkát nagyon gyorsan vagy barátnőt is kereshet.Ettől talán megijed és összeszedi magát.

De a legjobb megoldás az lenne ha otthagynád mert kevesen képesek ennyire megváltozni.

"De nem tudom hogy "keményithetnék be"?!"

Sehogy! Nem fog megváltozni. Max. egy kis időre összekapja magát, de hamar ugyanitt fog újból kikötni.

Az egy dolog, hogy te már babázni akarsz, de nem kéne minden éppen kéznél lévő, totális alkalmatlan embernek szülni.

Te komolyan nem érzed, hogy már rég ki kellett volna dobni ezt a pasit?

Először is át kéne váltanotok külön kasszára. Ha közösben maradtok, akkor is megfordítva, ennyi és ennyi pénzt raktok félre minden hónapban, ennyi kell élelmiszerre + rezsire és ennyi marad ruhára és szórakozásra, azt elfelezitek.

Amíg nem talál állást, addig a pàrod keressen valami fejlődési lehetőséget, ez lehet egy ingyenes excel tanfolyam de lehet egy új nyelv is, napi 4 órát foglalkozzon vele. A maradék négy óra elég önéletrajzokat írni.

Ha ezt nem fogadja el, akkor szakíts vagy éljetek külön. Más az, amikor arra rendezkedtek be, hogy az egyik fél otthon marad vagy arra, hogy néhány évet tanul, mint ez a végeláthatatlan helyzet.

A bekeményítés egy ku.rva nagy csapda! Kicsit berezel, pár hónapra összekapja magát, te lenyugszol, hogy lám csak, mégis megváltozott érted. Nagy boldogan teherbe esel, mert minden jó lesz. Aztán po.fára esel, mert mire a gyerek megszületik, még így se fogtok állni. Pontosan azért, mert te már terhes leszel, és végképp nem tudod kidobni a "gyereked apját".

Ne áltasd magad, most lépj ki.