Szakítsak emiatt?

3 éve élünk együtt a párommal, de már a kezdetektől vannak súrlódások a háztartás térén.

Mivel előttem otthon élt a szüleivel (30 évesen volt mikor összeköltöztünk), én pedig évek óta albiba voltam akkor már, nem ugyan azon a szinten voltunk ami a háztartás vezetését illeti.

Az évek alatt sok mindent igyekeztem megtanítani neki, de nem igazán látok javulást.

Minden egyes nap le kell szidnom, mert a wc-t fékcsikosan hagyja, a ruháit sosem pakolja ki, a számítógépe körül üres palackok és csokispapirok tengere (amíg meg nem unom és takarítom el őket), szelektívet nem viszi le, ha véletlen megkérem hogy teregessen ki de nem kérem, hogy szedje le előtte a száraz ruhákat a szárogatóról, akkor kitereget úgy..

Mosogatni szokott néha, meg a sima szemetest leviszi.

Minden másban nem segít. Ő is dolgozik, ő fél 7kor kel, én akkor már rég dolgozom, majd kb együtt érünk haza negyed 6 fele. De csak én vásárolok be, én mosok, takaritok, pedig mindent megmutattam már neki hogy kell, mégsem csinál semmit. Ha ezen összeveszünk, akkor pár napig lelkes persze.

Mindig azzal védekezik hogy nem tudja mit kéne csinálni, ezért legalább 1.5 éven keresztül az összes létező háztartási munkáról írtam egy listát és kitettem a hűtőre, majd miután mikor ezt említem, azt mondja erre, hogy "ja, azt elfelejtettem", egyszer kib@sztam a kukába a listát idegességembe.

Halogat mindent, a jogsija hónapok óta lejárt, a hajára már bőven ráférne egy vágás, fáj a hasa sokszor de lusta felhívni a dokit, a kollégai helyett sokat dolgozik ő, de nem tesz ellene semmit, pedig biztatom mindig, hogy beszéljen a főnökével.

Nekem már rég nem udvarol, max ha lemegy a dohányboltba, hoz nekem egy energiaitalt.

Ha megkérem, hogy segítsen a házimunkában, azt kapom mindig, hogy szóljak és akkor megcsinálja, de nekem munka után nincs mindig kapacitasom őt babusgatni, mert nálunk nincs menza és pénzem sincs rá hogy minden nap 1-2 ezer forintot költsek kajára amit én magam is meg tudok főzni magamnak.

Ezen kívül szinte minden nap elmegyek edzeni, és hazafele bevásárolok, szabadidőm így 0, éjjel beájulok az ágyba és 4.50kor kelés, utazás , meló, és újra a szokásos.

A kérdésem az lenne, hogy érdemes még kitartanom, vagy engedjem el a dolgot? Én nem feltétlenül szeretnék olyan dologra pazarolni éveket ami nekem rossz és felesleges energiapazarlás..

Úgy vagyok vele, hogy ha szeret, akkor fontos neki amit kérek, mert tudja hogy nekem ezzel jót csinál, tehermentesít a segítségével, de mégsem teszi, csak ha esetleg megkérem.

Bezzeg ha valamit a haveroknak kell segíteni, azonnal ott terem, segít, de ha nem hívom fel rá a figyelmét hogy a kakiát kefélje ki a budiból, akkor az úgy is marad .... :(