Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Bizonyos körülmények közt...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Bizonyos körülmények közt érdemes e belemenni párkapcsolatba?

Figyelt kérdés

Abban lennék kíváncsi mások véleményére, hogy ha az ember valamien oknál fogva nincs kibékülve önmagával akkor mások sem lehetnek kibékülve vele. Ha nem fogadja el magát mástól sem várhatja hogy elfogadja...

Ebből adódóan egy ien állapotban érdemes a kapcsolattal próbálkozni?


2010. aug. 4. 18:38
1 2
 1/16 anonim ***** válasza:
komollyal nem hinném
2010. aug. 4. 18:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/16 anonim ***** válasza:

Én ennek az állapotnak a leküzdésével küzdök.

Ergo>jelenleg én még nem merek belekezdeni.

De vannak olyanok is,akik megerősítést kapnak az új kapcsolattól,a párjuktól.Embere válogatja.

2010. aug. 4. 18:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/16 A kérdező kommentje:
Ha rákérdezhetek, fiu vagy lány? hány éves vagy? mi a probléma konkrét jellege?
2010. aug. 4. 18:45
 4/16 anonim ***** válasza:

Egyrészt nem érdemes, mert nem leszel képes teljes értékű kapcsolatra. Aki nem elég érett személyiség, az vagy önmagát, vagy a másikat fogja túlhangsúlyozni a kapcsolatban, de nem lesz egyensúly.

Másrészt ilyen "rossz" kapcsolatokból tud nagyon sokat tanulni az ember, igaz, sok sérülés árán (már ha képes tanulni és változni, nem mindenki az).

Szerintem ha az ember tudja magáról, hogy személyiségproblémája van, akkor csak nagyon óvatosan menjen bele párkapcsolatba, miután önmagát elég jól megismerte. Ez szerintem 25-30 év körül kezdődhet legjobb esetben.

2010. aug. 4. 18:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/16 A kérdező kommentje:
szóval ne streszeljem magam amiért nem tartom érdemesnek magam hgoy kapcsolatba kezdjek? (mégtávál állok a 25 évtől is nem hogy 30 tól)
2010. aug. 4. 19:01
 6/16 anonim ***** válasza:

18 és fél éves,immáron egyetemista nagylány vagyok.

A többiek szerint különleges,szép,okos,értelmes.....blabladuma.

Szerintem viszont értéktelen,jellegtelen,szürke,semmitmondó,csúnya vagyok.Nem igazán tudnám megfogalmazni mivel is küzdök pontosan,külső belső problémák egyaránt közrejátszanak.

Én az a típus vagyok,hogy nekem hiába mond akárki akármit(nem csak ezzel kapcsolatban),úgysem hiszem el,ha én nem úgy látom/gondolom.Vagyis hiába mondaná az "Ember" ,hogy gyönyörű vagy,azt mondanám,akkor gyorsan nézesd meg a szemedet.Emiatt feleslegesnek gondolom most kezdeni bárkivel is,előbb utóbb megunná az örökös siralmaimat.

Egyébként egyetértek azzal,hogy ha te nem tiszteled,szereted magad,akkor másoktól sem várhatod ugyanezt.Épp emiatt tudom,hogy nekem kell változtatnom a szemléletemen.A visszajelzésekből azt veszem le,hogy a világnak nincs baja velem,de valahogy én mégis........

jó úton járok már egyébként a küzdelemben,most már azért kezdem elfogadni magam,tudom,hogy mire kezdődik a suli,már magabiztos,vidám,talpraesett lány leszek.

Egyébként ezzel telt az egész kamaszkorom,most,hogy kifelé mászok a gödörből,úgy gondolom,felesleges önsajnálkozás,időpocsékolás volt.

Veled mi a helyzet?

2010. aug. 4. 19:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/16 A kérdező kommentje:

őszintén szólva elég ösze viszaság az életem

legjobb barátomnak kihalt a csaaládja(anyuka rák, apuka ennek hatására öncsilkos)

a barátom meg egy narkós lett, így el is vesztettem őt.

a többi haver is valahogy lemorzsolódott.

nem volt sok párkapcsolatom sem eddig, 5 darab.

1 komoly, nagyon komoly, annak hüye fejjel én vetettem véget azóta is bánom.

3 alkalommal az önző nyafogásommal akartam elérni hogy a barátnőm többet törődjön velem de csak elüldöztem.

legutóbb pedig végre 16 éves lettem, megkomolyodtam, tudtam végre hogy kell egy lánnyal bánni. sétálgattunk smárolgattunk pár napig. nagyon beleéltem magam, ráadásul ő már 18 volt és teljesen el voltam szálva erre közölte hogy csak unalomból szórakozott velem...

ezek után az öszes közös barátunkal öszevesztem.

nagyon furán érzem magam :S nem tudom hova tenni magam

nem tudom értékelni magam és nem tudom mi értelme van igazábol egy kapcsolatnak ha nem tudom becsülni magam

nem tudom mien viselkedésforma lenne a helyes és elfogadott.

2010. aug. 4. 19:11
 8/16 anonim ***** válasza:
sokan nincsenek megelégedve a testükkel(sztem az emberek 90%-a),mégis a legrondább embereknek is van párja...
2010. aug. 4. 19:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/16 A kérdező kommentje:

őszintén szólva azért csinálok ügyet ebből a dologból mert :S

nem látok reményt hogy lesz valami az életemmel

úgy lefeküdni hogy tudom a francnak se kellek, senkinek se hiányzok és nincs értelme felkelni reggel a leg borzalmasabb dolog.

alugy tudok elaludni éjszakánként és mindig fura rémálmok györötnek:S

2010. aug. 4. 19:15
 10/16 anonim ***** válasza:

Én vagyok az,a sorstársad.

Nekem is vannak húzósabb időszakaim,egyszer nagyon jól vagyok,egyszer nagyon rosszul.

Ezt túl kell élni.

A legegyszerűbb,ha lefoglalod magad,keresel valami célt magadnak.Ha látod,hogy lassanként közeledsz a cél felé,értékesebbnek fogod magad gondolni,mivel saját szemmel látod majd,hogy igenis meg tudtad csinálni.Kis lépésekben kell haladni.

Szerintem pihentesd most egy ideig a csaj témát.Gondold át,hogy végül is mit is vársz egy kapcsolattól és egy lánytól.

2010. aug. 4. 19:20
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!