Anyagi támogatás rendezése párommal hogyan?

Picike, 1 hónapos babám van. Anyagliag padlón vagyok. Van némi félretett pénzem állampapírban, csak ez adja a reményt, és pont emiatt nem szívesen nyúlok hozzá, mert akkor nem lesz, ami tartsa bennem a lelket (kivéve persze az újszülött csöppségemet). Szüleim, barátaim nem igazan tudnak segíteni, maximum aprósagokban. Van párom, ő a gyermek apja persze, de házasok nem vagyunk. Az ő saját lakásán élünk hármacskán. Mikor kiderült, hogy terhes vagyok, felmondtak nekem, vagyis csak nem hosszabbították meg a szerződésem. Csak a gyedből élek. Apuka, a párom nem bizonyul valami támogatónak anyagilag. Nem szívesen vesz kellékeket a babának, bár szívesen babázik, sokat törődik vele. Ez nekem nagy segítség. Házimunkát, sütés-főzést is felesbe toljuk, hiába van, hogy ő dolgozik, másodállása is van (az itthon saját magának), és ez is nagy segítség. De anyagilag akkor is kéne segítség. De nincs. Nagyon rossz. Bevásárolok hármunknak, alig marad pénz. Magamra szinte egyáltalán nem jut, ilyen megszorításban még sosem éltem. Alapnak tűnő dolgok most elérhetetlenek, pl. Balatonra menés előtt a kinyúlt, kifakult fürdőruhát szívesen kidobnám, és vennék egy újat, de nem tehetem meg. Ez csak 1 példa a sok közül. Babának is nehéz mindent megvennem, mindent igazából nem is tudok. A bevásárlás nagyobb részét én csinálom. Néha ad pénzt, hogy majd tudjak bevásárolni, de az nem fedez mindent. Most látványosan sokkal jobban él a párom, mint én. Számára semmi sem változott, számomra minden megváltozott.