Na ilyen még nem történt velem. Veled igen? Mit tettél?

én még nem voltam pont ilyen helyzetben, de meg tudlak érteni.

én is szoktam úgy érezni, hogy semmiképp nem akarom a mostani barátommal leélni az életem, mert még sok minden áll előttem. a szerencse csak az, hogy ezt meg tudjuk egymással beszélni, és mindketten egyetértünk benne, viszont szeretjük egymást. nem akarjuk túlproblémázni, úgy állunk hozzá, hogy amíg így érzünk, jó együtt.

nem lehet, hogy te is csak azért érzed, hogy nem szereted a barátodat, mert ez azt jelenti, nem szereted ANNYIRA, mint ő téged?

a másik fiú pedig biztos vagy benne, hogy hosszú távon is érdekelne? nem lehet, hogy csak azért izgat, mert most tudod, hogy 'tiltott', két okból is? mert ez nagyon izgalmassá tud tenni egy kapcsolatot, de ahogy 'hivatalosan' összejöttök, ha ez volt az ok, akkor nagyon hamar meg fogod unni őt (is, mint a mostani barátod). megéri ezért eldobni magadtól két olyan embert, aki szeret? ezt kell eldöntened.

a barátnődel kapcsolatban: szerintem mondd el neki, amit a fiú neked mondott, és hogy mi történt. lehet, h meg fog rád sértődni, de remélhetőleg felnyitod a szemét, hogy a fiú csak szórakozik vele (elvileg barátnő? mi ez? ilyen nincs!). a barátodnak viszont nem tudom, hogy tudnád ezt úgy elmondani, h ne bántsd meg. valószínűleg meg fog bocsátani, ha ennyire szeret valóban, de biztosan nagyon meg fogod vele bántani.

19l

Utolsó: Ti meg tudjátok egymással beszélni, hogy valószínűleg nem tart örökké? Jahajj de irigyellek.. Az egyém nem is sejti, hogy egy ideje ezt gondolom. Igaz, én már 25 vagyok, ő meg 27 lesz. De vágyom erre az állapotra, hogy ő se legyen ennyie biztos benne, mert az nekem ijesztő, ugyanakkor érezzük jól magunkat ameddig tart. Ez lenne most nekem jó szerintem, de úgy érzem, ez nem kivitelezhető, mert elég komolyan gondolja, és pofáraesés lenne neki. De rossz érzés, hogy nem sejt semmit.. (De ha elkezdené sejteni, lehet hogy az is rossz lenne.) Jajj. Van esetleg tipped?

Bocsi, hogy eltértem az eredeti kérdéstől.

és meg a nők mondjak h minden pasi egyforma!

ezt velem is megcsinálta egy csaj másfél év után,de o azóta is teper h béküljünk ki,ez januárban volt idén!!!

szóval pontozz csak le nyugodtan de szerintem egy nagy kurv@ vagy :)

20f

15.14: valamiből rá kell jönni, hogy a másik jobb lenne-e.. mert nem olyan egyszerű eldönteni, hogy eldobjuk-e a magunktól egy komoly kapcsolatot az újért. Lek*rvázni valakit ennél sokkal könnyebb.. csak kerülj hasonló helyzetbe. Ááá te nem fogsz, tudom..

Különben két db. nő nem az összes nő. Hogy kinek mihez van gyomra, egyénenként változó.

14:29-esnek: igen, mi az ilyesmit is meg tudjuk beszélni szerencsére. mondjuk lehet, h nekünk annyival könnyebb, h még elég fiatalok vagyunk, lesz még sok változás az életünkben (költözés, egyetem, stb)... de mi mindig úgy álltunk hozzá, hogy nem terveztünk örökre. bár ebben a pillanatban nem tudom elképzelni, hogy nélküle legyek, és semmi olyan okot, ami miatt szakítanánk, de tudom, hogy majd lesz ilyen, és el fogjuk engedni egymást.

rossz lehet, ha nagy a nyomás rajtad, hogy tartson örökké, szerintem csak felesleges idegességhez vezet, ha te nem így érzed, de ettől stresszelsz, mert úgy érzed, így kéne... próbáld megbeszélni esetleg a pároddal, ha legközelebb szóba kerül valami távlati terv, vagy ilyesmi... bár nem tudom, mennyire fog megsértődni, de szerintem úgy korrekt, ha megbeszélitek, hogy még bármi lehet, de ne kössön le ennyire...

19l

Kérdező: Bocsi, hogy így elkanyarodtunk, illett volna külön kérdésben kiírni, de én direkt nem akarok itt választ keresni ilyen jellegű problémára, mert úgysem mások fogják megmondani. Csak jól esik beszélni róla. De most már abbahagyom, amúgy sem lehet már tovább ragozni.

A te problémádról én már kifejtettem mindent ami eszembe jutott a saját tapasztalataim fényében. Nem várhatod, hogy egy vadidegen eldöntse helyetted, hogy mit tegyél, mert ha te sem tudod, akkor más miért tudná.. Persze gondolom ezt te is tudod, és ettől még várhatsz újabb és újabb megvilágításokat, meg én meg tudom érteni, hogy minél többet akarsz erről beszélni, én is így vagyok ezzel:) (Csak ez most a te kérdésed. De tényleg befejeztem a témámat és bocs.)

19 éves csaj: Való igaz, hogy nem tapad rám, megvan az egészséges távolság és magánszféra. Ettől még zavar, hogy nem tud ezekről a sötét gondolataimról, és azért zavar, mert szeretem, és olyan rossz, hogy szegény semmit sem sejt.. Nyugodtabb lennék. Azzal együtt, hogy otthagyni semmi kedvem, mert az most kábé annyira lenne jó ötlet, mint beleszúrni a szemembe egy ceruzát és jól megforgatni benne. Az lenne jelenleg az optimális, ha mindketten úgy viszonyulnánk ehhez, hogy élvezzük ameddig tart, ha örökre akkor örökre, de nem feltétlenül, mármint benne van a pakilban, hogy lesz még új pasi, új csaj. Csak ezt nem tudom, hogy kommunikáljam le úgy, hogy ne legyen problémaszaga.

Aztán persze ha felbukkanna valami a láthatáron, na akkor lenne igazi krízis meg sírásrívás.

De ezeket már nagyjából elmondtam, és kezd illetlen lenni, hogy más kérdése közben nyomatjuk, meg nagyjából átrágtuk ezt a részét.